Váratlan helyen okozott komoly károkat a szantorini földrengés - De a magyarok mindenképpen nyaralni indulnak!

Az Égei-tengeren lévő Szantorini közelében január 27-én a tenger alatt megmozdult a föld, amit több ezer, köztük az 5-ös magnitúdót is meghaladó földrengés követett. A hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek, a turisták és helyiek pedig fejvesztve menekültek a szigetről. A földrengéssorozat végül nem követelt áldozatokat, és komoly károk sem keletkeztek, legalábbis az épületekben nem, a turizmus azonban nem úszta meg nyom nélkül, a foglalások száma 23%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, pedig a rengéssorozat márciusra elmúlt, a rendkívüli állapotot is megszüntették, az élet visszatért a normális kerékvágásba. Bár Szantorini nem az elsődleges célpontja a magyaroknak, aki szeretne, könnyen tud foglalni most is. Júniusban egy hét egy négy csillagos hotelben reggelivel 350 ezer forintból már kijön.

Szinte napra pontosan két hónappal a görög szigetet ért rengéssorozat után, március 28-án erős 7,7 magnitúdójú földrengés rázta meg Mianmart, több ezer halálos áldozatot követelve. A rengés pusztító erejére jellemző, hogy az ezer kilométerre lévő thaiföldi Bangkok felhőkarcolói kilengtek, egy épülő toronyház pedig össze is omlott, sőt a műszerek kimutatták, a földrengés hullámai Magyarországra is elértek. Az említett földrengések sajnos nem példa nélküliek, Olaszországban 2016-ban, Horvátországban 2020-ban, Törökországban és Szíriában pedig 2023-ban volt nagyobb, áldozatokat is követelő földmozgás. De vajon mennyiben írják át az utazási szokásokat a földrengésekről szóló hírek, vannak-e átfoglalások, lemondott utak, vagy éppen látványos árzuhanás a katasztrófa sújtotta térségben? Utazási irodákat kérdeztünk.

Mátyás Tiborné, az egyik szombathelyi iroda vezetője elmondta, útlemondások nem voltak náluk, és az érintett térségekben árcsökkenést sem tapasztaltak, ahogyan nem érzékelik az utasok aggodalmát egyik érintett desztináció miatt sem, ennek oka az is, hogy a thaiföldi utakat elsősorban a téli időszakban foglalják.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Mursits Roland, aki több mint félszáz utazási irodával áll kapcsolatban közvetítőként. A magyarok nem változtattak az utazási szokásaikon a földrengések miatt, egyrészt mert – ahogyan korábban is írtuk – a földrengés sújtotta görög sziget nem tartozik az elsődleges célpontok közé.

A két évvel ezelőtti törökországi földrengések idején viszont, hiába volt a katasztrófa helyszíne több száz kilométerre a török Riviérától, az utasokban azért volt egy kis félsz, ám mivel a földrengés télen történt, a kezdeti bizonytalanság nyárra el is párolgott.

Árzuhanást nem érzékeltek ők sem, és általában is az a tapasztalatuk, hogy a téli-tavaszi események nem befolyásolják döntően a nyári szezont. Amúgy az utasok tájékozottak, tudnak a földrengésekről.

• Földrengés esetén a biztosító nem fizet, ezek a típusú természeti katasztrófák nem számítanak biztosítási eseménynek. Az elmúlt években szerencsére kifejezetten ritka alkalmakkal történt csak meg, hogy a baj éppen akkor következik be, amikor a nyaralás még tartott. 
• Ilyenkor az utasok kimentése kormányzati hatáskör, minden más esetben az utazásszervező (Tour Operator) felelőssége, hogy magas kockázat esetén az utat el se indítsa, ahogy ez annak idején a koronavírus-járvány alatt is működött. 
• És, ha már koronavírus, a világjárvány óta jött divatba az előfoglalás, aminek február a főszezonja.
• Aki eddig nem foglalt, az már általában kivár, pedig alkonyát éli a last minute út, mivel egyszerűen elfogynak a helyek, betelnek a gépek, lefoglalják az összes hotelt. Ilyenkor ráadásul már a piac diktál, nem az utas. 
• Azért nincsen elkésve az sem, aki még csak most szeretné lefoglalni utazását, de azoktól a kedvezményektől ami egy februári foglalás esetén járt, mint amilyen az ingyenes útlemondás és egy legfeljebb tíz százalékos előlegbefizetés, már elesett.