Húsvéti népszokások: az ünnep és a hagyományok

Húsvét keresztyén ünnep: Krisztus feltámadásának örülnek szerte a világban. Ez a nap azonban – ezen túlmenően – Magyarország egyik legfontosabb és legvidámabb ünnepe is. Nem csoda tehát, hogy az évszázadok során számos népszokás és hagyomány is kialakult és kapcsolódott hozzá. Így alakultak ki húsvéti népszokások, hazánk egyes tájain és vidékein kicsit más és más módon, de lényegileg mégis hasonlóan. Mivel az ünnep mindig a kikelet velejárója is, nemcsak a keresztény hitben bír nagy jelentőséggel, hanem a tavasz beköszöntét és a természet újjászületését is jelképezi.

Nézzük: melyek a legismertebb, leggyakoribb húsvéti népszokások?

Locsolkodás – a húsvéti frissítő szertartás

A húsvéti hétfő egyik legismertebb és legvidámabb hagyománya a locsolkodás. A régebbi időkben a fiatal férfiak vödör vízzel öntötték nyakon a lányokat, ma már inkább kölnivíz vagy illatos permet kerül elő. A szokás eredete az újjászületést és a termékenységet jelképező tavaszi rituálékhoz kötődik. A fiúk a locsolásért cserébe hímes tojást, édességet vagy akár némi pénzt kapnak.

Hímes tojás: a húsvéti ajándék

A húsvéti tojásfestés hosszú múltra tekint vissza. A tojás az élet és a termékenység szimbóluma, ezért a különböző vidékeken eltérő módon díszítik. Az egyik legelterjedtebb technika a viaszolás, amely során forró viasszal rajzolják meg a mintát a tojásra, majd festékkel színezik. A magyar népi hagyományokban a piros szín dominál, ami az egészség és az élet védelmezőjeként volt ismert. A húsvéti népszokások gyerekeknek is szólnak: nem csak az ajándékok, de tojásfestés, valamint a (szabadban való) tojáskeresés miatt is. Napjaink kedvenc édessége, a csokinyuszi, tojás stb. is említésre méltó.

Barka és húsvéti szentelés

Az egy héttel korábban, virágvasárnapkor megszentelt barkát régen a házakba vitték, és hittek abban, hogy védelmet nyújt a gonosz ellen. Húsvétkor a római katolikus templomokban víz-, étel- és tűzszentelést is végeztek. A szentelt ételek, mint például a sonka, tojás és kalács, fontos szerepet játszottak az ünnepi asztalon.

Húsvéti ételek és lakoma

Húsvétkor a negyven napos böjt után ismét bőséges lakomát tartanak. Az ünnepi asztalra kerül a füstölt sonka, keményre főzött tojás, friss tavaszi zöldségek, torma, és természetesen a foszlós kalács. A magyar vidéken sok helyen bárányt is készítenek, amely Krisztus áldozatát jelképezi.

A húsvét nemcsak vallási ünnep, hanem egyben a közösség összetartásának és a vidámságnak az időszaka is. A hagyományok bár változnak, a húsvét szellemisége tovább él és minden évben újra örömet hoz a gyülekezetekbe és családokba.

• Ezeket olvasta már?