Szent Hubertusztól a csodaszarvasig

A szombathelyi papi szeminárium kápolnájának Krisztus királyságát ábrázoló nagy méretű pannóját Kontuly Béla festette 1942-ben. A központban Jézust látjuk, körülötte a világegyház szentjei. Alul a forrásból víz fakad, mellette az egyik oldalon két szarvas, a másikon két bárány. A hasonló képeknek sokszor megvannak az adott helyszínhez köthető aktualitásaik is. Itt például az, hogy az alkotó Quirinus és Márton püspököket is a forrás közelében helyezte el. Több olyan szent van, akinek az élete, legendája valamilyen módon a szarvashoz kapcsolódik. Néhány közülük: Szent Egyed tiszteletével mi, vasiak is találkozhatunk, neki szentelték Peresznye templomát. Egyed 640 körül Athénban született, jómódú kereskedő volt, de teljes vagyonát a szegényekre hagyta. Csónakba ült, amely ide-oda sodorta, végül Galliába jutott. Remeteként élt egy mocsár szélén, megmentett egy üldözött szarvastehenet, ezért hálából az állat a tejével táplálta. 

Később kolostort alapított, amelynek első apátja volt. Nálunk Eustachius – vagy magyarosan Euszták – nevét kevesen ismerik. A II. században élt szent látomás hatására tért meg. Egy vadászaton szarvas jelent meg, szarva között kereszttel. Középkori tiszteletével Magyarországon is találkozhatunk, de alakja mára elfelejtődött. A hubertusz ott van az italt árusító boltok polcain, akik szeretik, hubinak becézik. A címkén agancspárt látunk kereszttel. Ezt a keserű likőrt a XX. század legelején kezdték el gyártani. Bár a kettő aligha van egymással összefüggésben, ebben az időszakban vett új lendületet Szent Hubertus korábban is meglévő tisztelete. Jellemzően erdőben álló kápolnák viselik a nevét, s hozzánk közel két ilyen van. Az egyik Horvátzsidányban, a Peruska Mária-kegyhelyen, a másik a Kőszegről az Andalgón át Rőtfalvára vezető út mellett, már osztrák területen. Ezek az épületek újak, de Hubertus tiszteletének 1300 éves múltja van. Legendájának számos változata van, de mindegyik megegyezik abban, hogy ő is látomás hatására tért meg. Előtte is egy olyan szarvas jelent meg, amelynek agancsai között ott látszott a kereszt jele. 716 után a ma Belgiumhoz tartozó Liège püspöke volt, a kultusza is onnan jutott el hozzánk. Mauzóleumot emeltetett mártír elődje, Lambert emlékére. 

Ez számunkra azért érdekes, mert Lambert korai tisztelete hozzánk is eljutott. Ő a rábagyarmati templom egyik patrónusa. Azt, hogy Hubertus magyarországi tisztelete hogyan és miként terjedt el, csak alapos kutatás tudná kideríteni. Valamikor a XVI–XVII. században lett a vadászok patrónusa. Egy érdekes adalék: a Bánát Szerbiához kerülő részén volt egy falu, amelyet Szenthubertnek neveztek. Egyike volt azoknak a településeket, ahová az 1700-as évek végén a svábokkal együtt francia anyanyelvű telepesek is érkeztek. A község még ma is megvan, de már sem németek, sem franciák nem élnek ott. A regösénekekben keresztény és kereszténységen kívüli motívumok is megjelennek. (Szándékosan mellőzöm a pogány kifejezést.) Nincs éles választóvonal. Több olyan változatot is feljegyeztek, amelyikben ez szerepel: „Amott keletkezik egy kerekes pázsit, abban a pázsitban csodafiú szarvas, csodafiú szarvasnak ezer ágaboga, misemondó gyertya, gyújtatlan gyulladjon, oltatlan aludjon.” A szarvas ott van a magyar mitológiában. Az eredetmondánk szerint – amelyet Arany János szedett versbe – a csodaszarvas vezette őseinket a mai hazánkba.