Mit kell tartalmaznia kötelezően a munkaszerződésnek?

Mi a munkaszerződés? A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti olyan szerződés, amelynek alapján a munkavállaló a munkáltató irányítása szerint köteles munkát végezni. Ugyanakkor a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

A munkaszerződés tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben egyazon munkavállalóval állapodjon meg egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató egy munkaszerződésben több munkavállalóval állapodjon meg az adott munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ha ez elmarad, az a munkaszerződés érvénytelenségéhez vezet. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Ó is csak legkésőbb a munkába lépést követő 30 napon belül. A munkavállaló számára is lényeges a munkaszerződés írásba foglalása. Ennek elmaradása esetén a munkaviszony fennállásának és a munkaszerződés tartalmának (munkabér, munkakör stb.) bizonyítása nehézségekbe ütközhet, amely a munkavállaló számára is sérelmes lehet.

A munkaszerződés kötelező tartalma

A törvény nem írja elő kötelezően, de értelemszerű követelmény, hogy a munkaszerződésből ki kell derülnie, kik a szerződő felek. 

A törvény szerint a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. Amennyiben az írott munkaszerződés nem tartalmazza az alapbért és/vagy a munkakört, de a felek abban egyébként megállapodtak, csak a szerződésből kimaradt, akkor érvénytelen munkaszerződésről beszélünk. 

Az alapbér

A munkavállaló alapbérét mindig időbérként kell meghatározni a munkaszerződésben. Az időbér olyan pénzösszeg, amelyet a munkavállaló meghatározott munkavégzési időszakra kap (általában havibér vagy órabér). Az alapbér nem szükségszerűen azonos a munkavállaló teljes munkabérével, mert a munkabér az időbér mellett egyéb elemekből is állhat (például teljesítménybér( és a munkavállaló jogosult lehet béren kívüli juttatásokra is (cafeteria, cégautó használat stb.). A munkabér meghatározható tisztán teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is.

A munkakör

A munkakörbe azok a feladatok tartoznak, amelyek elvégzésére a munkáltató a munkavállalót alkalmazza és amelyet a dolgozó köteles elvégezni. A munkakör  többféle módon is meghatározható a munkaszerződésben. Például a munkakörnek megfelelő foglalkozás megjelölésével (mint értékesítő, gépkocsivezető) vagy a lényeges munkaköri feladatok felsorolásával. A munkaszerződésnek nem kötelező tartalma vagy melléklete a munkaköri leírás, amely a munkaköri feladatok részletes megjelölése. A munkáltató a munkaköri leírást a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban köteles a munkavállalónak átadni.

Munkahely, munkaidő és a munkaszerződés egyéb tartalmai

A munkaszerződés rendszerint tartalmazza a munkavállaló munkahelyét, munkaidejét és a munkaviszony időtartamát. Azaz, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre jön létre. Ezek azonban nem kötelező kellékei a munkaszerződésnek. A munkaszerződés akkor is érvényesen létrejön, ha ezeket a munkaszerződés nem rögzíti, illetve ebben a felek nem állapodtak meg. ( A Munka Törvénykönyve a felek megállapodásának hiányában is rendezi ezeket a kérdéseket.)

Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. A felek a munkahelyet valamilyen földrajzilag körülhatárolható helyként jelölhetik meg. Amennyiben a felek a munkaidőben nem állapodnak meg másként, akkor a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben (napi 8 órás munkaidő) történő foglalkoztatásra jön létre. Ha a felek nem állapodnak meg a munkaviszony időtartamáról, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A felek megállapodhatnak a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetének napjában. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap lesz.

A munkáltató és a munkavállaló még számos más kérdésben is megállapodhat a munkaszerződésben. Például 

• próbaidőt köthetnek ki, 
• rögzíthetik a munkabér alapbéren kívüli elemeit és a béren kívüli juttatásokat, 
• versenytilalmi megállapodást köthetnek stb. 

E további megállapodások a munkaszerződés létrejöttének nem törvényi feltételei. Azt minkét félnek érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a munkaszerződésben rögzített feltételeken rendszerint csak közös megegyezéssel (a munkaszerződés) tudnak később változtatni, egyoldalúan nem.