2025.05.24. 16:41
Pápa könyvek háttértörténeteit is felfedték a Püspöki Palotában
Öt könyvet mutattak be pénteken a Püspöki Palotában, közülük három új és pápa könyv. Szent II. János Pál kilenced című kötetet dr. Perger Gyula állította össze; ugyancsak ő egészítette ki és látta el előszóval A XX. század pápái című kötetet. Utóbbinak témája a jelenlegi pápa névelődje, a bölcs XIII. Leó pápa is. A harmadik kötet Szent XXIII. János pápa lelki naplója.
Fotó: Szendi Péter
Ferenc pápa halála, az ezt szükségesen követő pápaválasztás és XIV. Leó színre lépése különös történelmi kontextusba helyezi az új pápa könyveket. Előkészítésük idején nyilvánvalóan még nem lehetett azzal számolni, ami aztán megtörtént: a május 8-án megválasztott Robert Prevost nem véletlenül vette fel a XIV. Leó pápa nevet, hanem ezzel tudatosan XIII. Leó pápa szellemi nyomába lépett. A XX. század pápái című fotókkal gazdagon illusztrált kötetből róla is sokat megtudhatunk.
A Püspöki Palotában rendezett könyvbemutatón dr. Perger Gyula köszönetet mondott a szülői házból hozott munkaszeretetért, kitartásért és szorgalomért, majd elmondta a kötetek születésének történetét. Amint megtudtuk: lelkipásztorként gyakran vezetett fatimai engesztelést mind Szentkirályon, mind Torony, Dozmat, Bucsu, Sé községekben, valamint Kőszegen és a Székesegyházban is. Ezért tartotta fontosnak, hogy a fatimai jelenéseket kigyűjtse, s rendszerezve egy kilenced formájában megjelentette tavaly áprilisban az Ecclesia Szövetkezetnél. Ez a Fatimai kilenced egyszerre ismeretterjesztő a jelenésekről, másrészt imakönyvként is használható az egyház gyakorlatában használatos kilenc egymást követő nap, vagy kilenc egymást követő hónap imádságaként is. Ennek a kilencednek mintegy kistestvére a Szent II. János Pál kilenced, amelynek alkalmat az idei esztendőben épp most vasárnap, május 18-án ünnepelt 105. születésnap, valamint április 2-a adott alkalmat, ugyanis ekkor emlékezett a világ II. János Pál halálának 20., valamint legutóbb születésének 105. évfordulójára. A Szent II. János Pál kilenced egyszerre tölti be ugyanazt a küldetést, amit a Fatimai kilenced, egyrészt imakönyv, másrészt visszaemlékezés arra a pápára, aki sokunk életéből 27 éven keresztül vezette az Egyházat, mint erkölcsi tekintély.
A másik kötetről szólva elmondta:
Szívügyem volt ugyancsak azoknak a kis füzeteknek sajtó alá rendezése, amelyek kispap éveim kedvenc olvasmányai voltak Századunk pápái címmel. 1991-ben a pápalátogatásra készülve Dr. Seregély István érsek úr kérte fel Dr. Török József professzor urat, hogy foglalja össze a pápák életútját ismeretterjesztő stílusban. Így jelentek meg ezek a kis füzetek 1991-ben, amelyeket most kiegészítve, valamint gazdag fotó melléklettel is ellátva rendeztem sajtó alá Dr. Török József egykori professzorom iránt érzett hálám és szeretetem jeléül, halálának 5. évfordulójára is emlékezve A XX. század pápái címmel.
Dr. Perger Gyula atya dr. Gyurácz Ferencet, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetőjét kérte fel az öt könyv prezentálására. Nem véletlen ez, hiszen 2002-ben Dr. Kiss Mária Levéltárvezető javaslatára Gyurácz Ferenc elfogadta egy tanulmányát a Szombathelyi Egyházmegye 225 éves történetéről, amelyet a Vasi Szemlében közölt. Majd a Mindszenty Társaság tagjaként ösztöndíj elnyerésére javasolt Perger Gyulát, és annak átadásakor ő mondta a laudációt róla.
– Amikor 2011-ben hazajöttem Rómából, megkerestem Gyurácz Ferencet, hogy Rómában a sok jó könyv között találtam egy szívemhez közel álló könyvet Michael Hesemann írótól, akinek akkor már magyar nyelven néhány könyve megjelent. Szorgalmaztam, hogy ez a könyve is jelenjen meg magyar nyelven, s a benne foglalt dokumentumok alapján a magyar nyelvű olvasók is meggyőződhessenek arról, hogy XII. Piusz pápa nem Hitler pápája volt, sőt az akkori vezetők közül épp XII. Piusz pápa volt, aki legtöbbet megtett a zsidók érdekében. Ez a tudatos lejáratás XII. Piusz ellen a KGB munkája volt, Ők kiáltották ki Hitler pápájának elsőként Hochut színházi darabon keresztül. A kommunisták aljas terve volt ez, hogy a pápa személyén keresztül az egész Egyházat is lejárassák. Gyurácz Ferenc támogatott szándékomban, így jelent meg magyar nyelven is Michael Hesemann: A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel című könyve, amelynek mintegy folytatása Pascalina nővér naplója, aki XII. Piusz házvezetőnője volt már németországi nuncius korában, majd pápasága idején is. A nővér írása is alátámasztja mindazt, amiről Hesemann ír a könyvében, illetve a vatikáni levéltárakban, néhány éve immár kutatható anyagok tartalmát is – mesélte dr. Perger Gyula.
Hozzátette:
– 2016-ban ismét felkerestem Gyurácz Ferencet, hogy 2017-ben fogjuk ünnepeli a fatimai jelenések 100. évfordulóját, milyen jó lenne, ha erre az alkalomra megjelenhetne magyar nyelven Michael Hesemann Fatima titkai című könyve is. Gyurácz Ferenc ismét támogatott szándékomban, és az általa vezetett könyvkiadó a Magyar Nyugat 2017-ben megjelentette a Fatima titkai című könyvet, amely úgy tudom siker könyv lett a Kiadójuknál, ugyanis egy év alatt kétszer is ki kellett adni a könyvet.
Dr. Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője a premieren személyes szállal kezdte mondandóját:
– Való igaz, hogy a most bemutatandó könyvek előtörténetében a Perger Gyulával való, legalább két évtizedes baráti együttműködésünknek is volt egy kis szerepe. Az általam 25 éven át szerkesztett Vasi Szemle folyóirat fontos feladatai közé sorolta Vas vármegye nagy fia, a tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros-hercegprímás emlékének méltó ápolását, életének és szolgálatának tudományos szintű feltárását és publikálását. Ennek során volt módunk közölni – nem is egyszer – Perger Gyula atya tanulmányait is. Később pedig az általam létrehozott kicsi, de erős Magyar Nyugat Könyvkiadó munkájában volt szerencsénk együttműködni. Perger Gyula – vagy ha szabad néha az ismeretségünk kezdetén megszokott kedves megszólítást alkalmaznom: Gyuszi atya – római tanulmányai idejéből hozta magával Michael Hesemann érdekes és fontos könyveinek ismeretét, amelyek közül előbb a XII. Piusz pápáról szólót, később pedig a fatimai jelenések és titkok történetét és hatását tárgyaló nagysikerű könyvet bocsáthattuk közre Laki Ferenc barátunk kitűnő fordításában, kiváló mecénásaink támogatásával, Perger Gyula gondos utószavával.
– Nagyjából ezek az előzményei annak, hogy felkérést kaptam tőle a mostanában az ő közreműködésével készült, az általa elnökölt patinás budapesti Ecclesia Szövetkezet kiadásában megjelent öt könyv bemutatására. Egyedül az ő bizalma bátorított fel arra, hogy ezt el is vállaljam. Az elmúlt időszakban az öt könyv közül négyet sikerült teljesen végigolvasnom, az ötödiket pedig annak köszönhetően tudom ajánlani önöknek, hogy tüzetesen átlapoztam, és elolvastam a Perger Gyula által írt, információkban gazdag utótanulmányát. Az öt könyv mindegyike önállóan is olvasható, de van két lényeges közös vonásuk: az egyik az, hogy mindegyikben közreműködött – összeállítóként, szerkesztőként, utószóíróként vagy szakmai lektorként, egyik-másikban szerzőként is – Perger Gyula, a másik pedig az, hogy mindegyikben szerepük van, a kötet egészében vagy egy részében, a XX. század pápáinak.
Gyurácz Ferenc a kilenced műfajáról szólva elmondta, hogy nem más – Katolikus Lexikon szerint –, mint
jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz.
– Ennek megfelelően ennek a két szép kötetnek - a Fatimai kilencednek és a Szent II. János Pál pápa kilencednek - a szerkezetét úgy építette fel az összeállítója, Perger Gyula atya, hogy az első kilenc fejezet kilenc napnak az elmélkedési anyagát és ajánlott imáit tartalmazza. A Fatimai kilenced esetében az 1917. évi portugáliai, fatimai Mária-jelenések történetét kapjuk meg Hesemann könyve nyomán, az első, május 13-ai jelenéstől kezdve a befejező, október 13-ai eseményig, amelyet megrendítő természeti tünemények is kísértek, amit a jelenlévő több tízezres tömeg is átélhetett. Minden egyes részlet után két-két imát találunk, és további imajavaslatokat. Így ez a kis könyv egy kilencnapos kis egyéni lelkigyakorlatnak a forgatókönyve tulajdonképpen, amit bárki egyénileg elvégezhet ennek alapján. A kis kötet további részében részleteket találunk a pápák fatimai felajánló imáiból (hiszen ez a pásztorgyermekeknek megjelenő Szűzanya üzenete és kérése volt a pápákhoz, hogy ilyen felajánlásokat tegyenek), imák és énekszövegek gyűjteményét, végül a kötet végén egybegyűjtött, a témával kapcsolatos archív képanyagot.
Ugyanilyen felépítésű a másik kilenced-kötet is, csak ennek a vezértémája nem a fatimai történet, hanem Szent II. János Pál pápa élete, munkássága és főként a beszédei. Tudni lehet – a kötetben is találunk róla képet –, hogy a pályáját kezdő Gyula atyára nagy hatást gyakorolt a karizmatikus egyéniségű lengyel pápával való személyes találkozás. Így a kilenced egyes részeit úgy állította össze, hogy azok mindegyikében olvasható egy-egy szép részlet II. János Pál pápa valamelyik magyarországi beszédéből. Mint ismeretes – sokan jól emlékszünk is rá –, a nagy pápa két ízben is ellátogatott a csonka hazába, és első apostoli útja során, 1991-ben számos magyarországi helyszínen misézett és mondott beszédet, többek között Szombathelyen is. Ebből a beszédéből is szerepel itt egy részlet. Nagyon jellemző rá a kommunizmus bukása utáni lelki helyzetre való érzékeny reagálás, és a magyarság történelmére való utalás, a magyar szentek, különösképpen a keresztény európai államunkat megalapító nagy király, Szent István emlékének és szellemiségének felidézése. Ezek után II. János Pál imájával folytatódik minden kilenced, majd pedig itt is megtaláljuk a felajánló pápai imák fejezetét és egy gazdag ima- és énekgyűjteményt, amelyben többek között a II. János Pál számára olyan kedves Bárka-dal szövege is megtalálható. Ez néha – Gyuszi atyának köszönhetően – a szombathelyi templomokban is fel-felhangzik. Woytila pápa bizonyára lengyelül szerette meg ezt a szép éneket, és szeretném megjegyezni, hogy a legnépszerűbb videómegosztó csatornán mi is meghallgathatjuk lengyelül, méghozzá egy magyar gyermekkórus, a székelyföldi, szentegyházi gyermek filharmónia megható lengyel nyelvű előadásában.
A XX. század pápái című kötetet is Dr. Perger Gyula állította össze, mégpedig egykori professzorának, az öt éve elhunyt Dr. Török József egyháztörténésznek a munkáiból.
- Ezek nagy része a délvidéki magyar katolikusok kiadójánál, az újvidéki Agapé kiadónál jelent meg. Így egybeszerkesztve szinte monográfia-értékűen állnak össze a pápaság XX. századi történetévé. Tudjuk jól, hogy milyen drámai évszázad volt ez katolikus szempontból is. A fő kihívások már a XIX. század vége felé is jelentkeztek. A darwinizmus és az erősödő szocialisztikus ideológiák megrengették a hagyományos világot és világnézetet, és erre a pápáknak is reagálniuk kellett. A kötet sorrendben első XX. századi pápája az a XIII. Leó pápa, aki 1903-ban, 93 éves korában hunyt el. Az ő Rerum novarum című, 1891-ben kibocsátott enciklikája a kor időszerű társadalmi problémáival foglalkozik, és megvetette a XX. századi keresztény társadalomértelmezés, többek közt a szociális kérdés keresztény felfogásának alapjait. Lendületet adott a kereszténydemokrata és keresztényszociális pártok és más szervezetek létrehozásának. (Ide is közbeszúrok egy apró érdekességet: Az 1810-ben született XIII. Leó pápa – állítólag – az a legrégebbi születésű ember, akiről filmfelvétel készült, és fenn is maradt. Nem tudom, ez igaz-e, az azonban biztos, hogy az interneten hozzáférhető egy 1896-ban készült, utólag színezett filmfelvétel, amelyen XIII. Leó pápát láthatjuk hagyományos díszben.) A kötet többi életrajzára nem térek ki, csupán megemlítem, hogy összesen kilenc pápáról van szó a könyvben,
- közülük négyet avattak szentté: X. Piuszt, XXIII. Jánost, VI. Pált és II. János Pált.
- I. János Pált pedig, aki mindössze kb. egy hónapig tölthette be hivatalát 1978 szeptemberében, utólag boldoggá avatta az Egyház. Róla még megemlítem, hogy ez idő szerint ő tekinthető az utolsó olasz nemzetiségű pápának. Addig kb. négy vagy öt évszázadon keresztül mindig olasz bíborosokat választottak meg a konklávék.
- Őt aztán – nagy világszenzációként – egy, a keleti blokkból való főpap követte, Karol Woytila krakkói érsek, aki II. János Pál pápa néven vonult be nemcsak az egyháztörténelembe, hanem a kelet-közép-európai népek és országok történetébe is. Hiszen az ő tevékenysége nagyon nagy hatást tett elsősorban szülőhazája nemzeti mozgalmaira, és hozzájárult az istentagadó kommunista rendszerek felbomlásához – mondta egyebek között Gyurácz Ferenc.
Szent XXIII. János a sorrendben ötödik bemutatott kötet szerzője és hőse.
- Ez a könyv – Egy lélek naplója a címe – a legterjedelmesebb az öt közül (432 oldal plusz a képmelléklet), mégis azt mondhatom, hogy sehol nem unalmas. Az 1972-es magyar nyelvű kiadás bővítésével jött létre. Török József életrajzi tanulmányával indul, amely felvázolja az észak-olasz szegény paraszti családból való Angelo Giuseppe Roncalli tüneményes pályáját a gyermek- és ifjúkorkortól a diplomáciai szolgálatban eltöltött évtizedeken át a velencei pátriárkaságig, amely már nem először bizonyult a pápaság előszobájának. Miután 1958-ban, 77 évesen pápává választották Roncalli bíborost, XXIII. Jánosként alig öt év állt még rendelkezésére korszakos intézkedéseihez, amelyek közül a zsinat összehívása a legkiemelkedőbb - fogalmazott Gyurácz Ferenc.
A pápa könyvek bemutatójának végén
Perger Gyula atya megköszönte a kötetek megjelenéséhez szükséges háttérmunkát Sélley Juditnak és Tenczné Tóth Krisztinának, valamint Gyurácz Ferencnek, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetőjének, hogy szándékaiban mindig támogatta, és a könyvek bemutatását vállalta.
Amikor e könyveken dolgoztam, nem gondoltam, hogy a megjelenésükre épp egy egyháztörténelmi esemény közepette kerül sor, így egy pápa halála, temetése, majd egy pápaválasztás XIV. Leó pápa néven, akinek névelődjéről XIII. Leó pápáról szóló tanulmány nyitja meg a XX. század pápái című könyvünket – emelte ki e csodálatos véletlent Perger Gyula atya a premieren.
A rendezvény kezdetén és végén ikerpár ministráns fiúkat hallhatott a közönség furulyán közreműködni, Khalil-Koroknai Áront és Danit - zongorán Pócza István kísérte őket, valamint a vasárnapi szentmisék hűséges látogatója, S. Hollósy Kornél zongorázott.
