Pápaválasztás – hogyan érik el, hogy fekete vagy fehér füst szálljon fel a kéményből?

Csütörtök délben megírtuk: a pápaválasztás második napján 11:52-kor szállt fel a fekete füst. Ezúttal sem született döntés arról, hogy ki legyen a következő katolikus államfő. Korábban annak is utánajártunk, hogyan lesz fehér vagy fekete a füst.

A Magyar Kurír cikkében arról ír, hogy a füsttel való jelzést először 1903-ban, X. Piusz megválasztásakor alkalmazták hivatalosan. Ekkor kapott helyet a kályha a teremben, a tetőre pedig kéményt vezettek ki – ezek csak a konklávé idején vannak itt. Ha fekete füst száll fel, a szavazás eredménytelen volt, ha fehér, akkor sikerült megválasztani az új egyházfőt.

Mint kiderült, a sötét színű füst előállításához korábban csak a szavazólapokat használták, a fehér füsthöz viszont nedves szalmát is tettek a tűzre. 1958 óta vegyi anyagok hozzáadásával biztosítják, hogy a Szent Péter téren összegyűlt hívek és a médiaközvetítésen keresztül az egész világ értesüljön a pápaválasztás eredményéről. 

Pápaválasztás: így idézik elő a fekete füstöt (fumata nera)

Ha nem sikerült pápát választani, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből – ezt kálium-perklorát, antracén és kén keverékével idézik elő. 

– A fumata nera (fekete füst) összetétele: kálium-perklorát, antracén, kén. A kálium-perklorát (KClO4) hő hatására bomlik, bomlás közben oxigént termel. Ezért erélyes oxidálószer, biztosítja az oxigént az égéshez (KClO4 = KCl + 2O2) Az antracén policiklusos aromás szénhidrogén. Három benzolgyűrűből áll, az égése tökéletlen, ezért korom (szén) részecskék kerülnek a közegbe. Ezektől a szilárd sötét színű részecskéktől látható feketének a füst. A kéntartalom szabályozza a reakciósebességet és hozzájárul a megfelelő hőmérséklet biztosításához – magyarázta Kovacsics Bernadett. 

Fehér füst (fumata bianca)

Ha megvan az új egyházfő, azt fehér füst jelzi majd a világnak: a szavazólapokat ekkor kálium-klorát, laktóz és fenyőgyanta elegyével égetik el. 

– A fumata bianca (fehér füst) összetétele: kálium-klorát, laktóz (tejcukor) és fenyőgyanta. A kálium-klorát erélyesebb oxidálószer, mert hő hatására nemcsak oxigént termel, hanem kálium-perklorátot is, amely további oxidáló hatást biztosít (lásd fekete füst oxidálószer). 2KClO3 = KClO4 + KCl + O2 A laktóz (tejcukor) égése gyors tökéletes égés, terméke a színtelen szén-dioxid és vízgőz. A fenyőgyanta égése során világos szilárd részecskéket juttat a közegbe, ezzel láthatóvá válik a reakció terméke mint világos sűrű füst.