Ezért ilyen hideg az idei tavasz!

Sokkal hidegebbnek érezzük az idei tavaszt mint általában, pedig a globális felmelegedés miatt éppen az ellenkezőjét várná az ember. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói (Szabó Péter, Kis Anna, Pongrácz Rita), a masfelfok.hu-n megjelent cikkükben adnak magyarázatot a jelenségre.

Az kétségtelen, hogy az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta, ezért ennyire feltűnő a különbség, sőt az igazat megvallva az év kezdete óta a klímaátlagnál kissé melegebb is volt hazánkban és még ha mi ezt most nem is érezzük, a műszeres mérések kezdete óta az idei a második legmelegebb év (május közepéig) a bolygón.

Az említett jelenségek egyik lehetséges okozója az ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése, ugyanis ez az örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt. Ezzel a polárfront délebbre tolódott és egy helyben elidőzött, amivel most tartósabban épp a kedvezőtlenebb „hideg” oldalra kerültünk – olvasható a tanulmányban.

Magyarországon alapvetően van egy meleg nyarunk és egy hideg telünk, a kettő között pedig a hidegebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakok esetében tehát nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest „ugrálást” tapasztalunk. Innen erednek azok a népi megfigyelések, amellyel a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) próbálták korábban megmagyarázni.

Több évtizede a nyár és a tavasz hossza is 25-25 nappal rövidebb volt, mint most.

Egy tipikus évben a tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár bő egy héttel korábban kezdődik, és két héttel tovább tart, miközben a téli időszak a fele a korábbinak, az ősz hossza pedig gyakorlatilag nem változott: később kezdődik, de később is ér véget. Az eredmények azt is jelzik, hogy az ezredforduló környékén még nem volt ennyire drasztikus az évszakok eltolódása.

Jelenleg az Északi-középhegység térségében a legrövidebb a tél, a teljes évnek csupán 9%-a, míg a leghosszabb, a napok 12%-át lefedve az Észak-Dunántúlon. Az eltolódások hatására a tavasz az Északi-középhegységben a leghosszabb, míg a nyár (csupán néhány nappal megelőzve a többi térséget) az Észak-Dunántúlon. Az ősz aránya egységesen azonos az országban. Mindegyik évszak melegszik tehát, de az egyes időszakok eltérően: ezért mind az évszakok kezdete, mind a vége megváltozott, de továbbra sem tűntek el.