2025.05.17. 15:00
Hogyan lett Miskéből Vásárosmiske?
A m. kir. belügyminiszter a községi helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk végrehajtási munkálatai során, a többi településtől való megkülönböztetés okán, az országos községi törzskönyvbizottság határozatával a Vas vármegye Kiscelli járásában fekvő Miske község nevét 1907. július 15-ével Vásárosmiske névre változtatta.
A döntést Miske község képviselő-testülete határozatban elfogadta, mondván: „a döntés indokolt, mivel községünk neve a környék lakossága előtt országos vásárairól már korábbi időktől fogva ismert volt”. A települések vásárai a Néprajzi lexikon megfogalmazása szerint „az urbanizáció fontos segítői voltak”. A történelem során számos falu és város kapott vásártartási szabadalmat, amely igen lényeges jog volt. Ilyen kiváltságot kaphatott az uralkodóktól királyi jogú és szabadalmas mezőváros, de vásártartási jogot a földesurak is biztosíthattak birtokuk települései részére. Vásárosmiskén úgy tudják, hogy a település vásártartási joga II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől származik. vásárosmiske

Fotó: VN/Feiszt György archívuma
Vásárosmiske: Hogyan kapott vásártartási jogot a település?
Valóban létezik egy 1701-es dátummal kiállított dokumentum, amely Miske településen évente négy, március, július, december hónapokban, illetve Kozma és Damján vértanúk ünnepét követően vásár megtartását engedélyezte, ezt azonban nem a vezérlő fejedelem kancelláriáján állították ki.
A vásártartási jogot egykor vélhetően a Batthyány család kaphatta. Erre abból következtethetünk, hogy azt Miske község 1905-ben a Batthyány-Strattmann-hitbizománytól megvásárolta.
A dokumentumból kiderül, hogy „februárban Gyertyaszentelő, márciusban Gyümölcsoltó, júliusban Sarlós, augusztusban Nagyboldogasszony, szeptemberben Kisasszony ünnepe utáni napon, októberben Ferenc-, novemberben Katalin-, decemberben pedig a Luca-napot követően országos vásárt tarthattak”.
A vásártartás a településnek jelentős hasznot hozott
Ennek alapja a vásári helypénz, illetőleg a vásárvám beszedése volt. Ezt a jövedelmet egészítették ki az előírt vásári szolgáltatásokból, a mérlegpénzből, az őrzési, továbbá vizsgálati díjakból, valamint a különböző büntetéspénzekből befolyó, illetőleg az elkobzott illegális áruk értékesítéséből származó bevételek. A település vásárainak forgalmát jelentősen növelte, hogy az 1913 novemberében megnyitott Sárvár–Zalabéri-vasútvonal Vásárosmiskét is érintette, és a földművelési miniszter a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértésben még ebben a hónapban engedélyezte, hogy Vásárosmiskén egy marharakodó állomást létesítsenek.
Hallgassa meg Mesélő podcastunkat, ahol további érdekességeket tudhat meg Vásárosmiske helytörténetéből!
vaol.hu podcast
- A Körmendről indult világjáró kosaras reflektorfények mögötti élete - beszélgetés Golomán Györggyel
- Trianon-emlékművek Vasban: elődeink Nagymagyarországért állították
- Ocho Macho: Vége vagy új kezdet? (podcast)
- Kirchknopf Gergő - Vége vagy új kezdet?
- Összetartozásunk tüze Vasban is lobogott - Vármegyeszerte emlékeztek a békediktátum aláírására