Hátat fordított a menedzserlétnek, Zanzibáron kezdett új életet Markócs Ágnes

– Ideje volt már hazajönnöm. Zanzibáron március végétől május végéig tart a nagyon esős évszak. Ilyenkor jelentős mennyiségű a csapadék, és szinte senki sem tervez oda nyaralást. Nekem jó alkalom, hogy találkozzam a családommal, édesanyámmal és a gyermekeimmel – mondja.

Katolikus nevelés, nyelvtanári diploma

Mielőtt a szakmai múltját átbeszélnénk, pillanatokon belül jelenlegi életkörülményeire terelődik a szó. Lelkesen meséli, mennyi mindent megváltoztatott benne és körülötte a felismerés, hogy felesleges az apróbb-nagyobb sérelmeken bosszankodni, lógó orral közlekedni, haragot táplálni és dédelgetni. „Engedd el! Nyugi!” – ezt tanulta a helyiektől és ezt alkalmazza az életében. Két évvel ezelőttig más volt minden: élte a multi-menedzserek hajszolt életét. 

– Tősgyökeres szombathelyi vagyok, négy évet töltöttem csak Budapesten, oda jártam katolikus lánygimnáziumba. Előtte otthon erős katolikus nevelést kaptam. Azzal, hogy 14 évesen a fővárosba kerültem, önálló lettem. Az érettségi évében magyar-biológia szakos tanárnak készültem, de nem vettek fel, ezért kimentem Ausztriába au-pairnek (gyermekfelügyelő) úgy, hogy nem beszéltem németül. 1995-ben német nyelvtanári diplomát szereztem a szombathelyi főiskolán. Tanárként azonban egy percig sem dolgoztam: a Philipshez kerültem német tolmácsnak, onnan a HR-osztályra.

Karrier HR-vezetőként

Két évvel később az EPCOS-ban HR-vezető pozíciót bíztak rá. Újabb két év után váltott Bükre, a Nestléhez, HR-területre vezetőként. Azokban az években a gyakorlati tapasztalatok mellé elméleti tudást is gyűjtött: elvégezte az Euro-Contact Business School menedzserképzését, később Angliában coach diplomát szerzett. A Magyarországon folyamatos újrabefektetéseiről és bővüléséről ismert Purina-gyárban 2000-től 2023 februárjáig tartott a munkaviszonya. Végig HR-vezető volt, azzal a különbséggel, hogy a kezdeti kétszázról mostanra 1700 fős lett a vállalat Bükön. 

– A HR-osztály vezetőjeként a toborzás és kiválasztás, a munkaerő tervezése, fejlesztése, a teljesítményértékelés, a tréningek szervezése, bérszámfejtés felügyelete is hozzám tartozott. Nagyon szerettem a szakmát, különösen közel állt hozzám a képzés, a fejlesztés területe, annak felfedezése, hogy kiben milyen potenciál van. Ilyen tréningeket is tartottam. Közben bővült az osztály és fejlődtem magam is – mondja.

Stílustanácsadás és sminkes tanfolyam

A 2020-as évek elejétől Ági hobbiból stílustanácsadással is foglalkozott, mellé sminkes tanfolyamot végzett.

– Mindig imádtam a divatot: nem kell hozzá extra anyagi befektetés, elég a ruhatárunkat frissíteni, és kicsit más szemlélettel öltözni. Az eredmény pozitív löketet ad. Abban is a változás lehetősége tetszett: nőknek akartam segíteni az átalakulásban. A segítés gondolata egyébként is bennem volt gyermekkorom óta. A szüleimtől is az önzetlen segítést láttam példaként. A magam részéről még nem tudtam, hogyan fog kibontakozni. Azóta világossá vált: Afrikában nagyon sokat lehet segíteni, az ottani emberek pedig hálásak, ami hatalmas erőt ad. Utólag visszanézve: minden afelé mutatott, hogy én is változzak és változtassak. 

2023 januárjában egy tanzániai utazás lett ennek a katalizátora. 

– Véletlenül jutottam el oda: meleg helyre vágytam, a télből a nyárba. Előtte nem jártam Afrikában, így viszont belecsöppentem fekete Afrikába, ami betalált a szívem közepébe. Emlékszem, a landolás után felszálltunk egy helyi járatos buszra. Otthonos érzés volt az emberek látványa, a meleg, az illatok. Utána a maszájok földjén megtapasztaltam az anyagi javak nélküli boldogságot. Tudtam, hogy visszajövök, és az is hamar megfogalmazódott bennem, hogy új életet kezdek, de még egy évig egy osztrák építőipari cégnél vállaltam munkát.

Zanzibár: a letelepedés története

Ági végül könnyen hátat fordított a menedzserlétnek. Úgy gondolkodott: a gyerekei már felnőttek (21 és 23 évesek), önálló életet élnek. Letelepedése történetét úgy meséli: 

– Ültem a fehér homokos tengerparton Zanzibár északi csücskében, Nungwiban, és eldöntöttem, hogy telket veszek. Pár napon belül az enyém lett egy 400 négyzetméteres terület, onnantól nem volt visszaút: eladtam egy itthoni ingatlanomat, és három apartmant építettem a telekre. Itthon gyakran kritizáljuk a magyar építőipart, ezt ma már nem tenném, ismerve az ottani viszonyokat – nevet.

Ági 2024 júniusában költözött ki végleg Zanzibárra. Egy helyi utazásszervezővel üzemelteti a szállást, szerveznek szafarikat és más programokat. Helyi partner nélkül nem is vállalkozhatna – az ország így védi a turizmusban dolgozókat, magyarázza. A Zanzibári Magyar Központ mint egy kis magyar sziget működik étteremmel, benne helyi szakáccsal. A magyar vendégkört célozzák, köztük azokat, akik nyelvi akadályok miatt nem mernének nekivágni az útnak. 

– A természeti környezet gyönyörű, számomra megunhatatlan. A vendégek 80 százaléka haza sem akar utazni. A maradék 20 százalék nehezen fogadja el, hogy a helyiek a miénkhez képest egészen más életstílust élnek. Mindenki nagyon kedves, de mindennapos, hogy tehenekkel, kecskékkel, tyúkokkal találkozunk az utcán, a falvak, városok pedig szemetesek. Aki luxusutat akar, az más célpontot válasszon – javasolja.

Türelemre tanította az ottlét

Afrikát vagy mindenestül elfogadja, megszereti valaki, vagy soha nem akar oda visszatérni. Ági az előbbi csoporthoz tartozik. Türelemre tanította az ottlét, és sikerült „átvenni a ritmust”, magáévá tenni a környezetében élők mentalitását is. 

– Nem az a fontos, hogy milyen autód és hány drága ruhád van. Pont annyid van, amennyi elég. A lényeg, hogy ne aggodalmaskodj, érezd jól magad és nyugalom vegyen körül. Itt elképzelhetetlenül nagy a szegénység, mégis boldogabbak, elégedettebbek, mosolyognak, énekelnek munka közben az emberek. 

Szabadidejében 

• fut, 
• szuahéli nyelven tanul és 
• rendszeresen önkénteskedik, most éppen egy adományokból élő iskolában, mellette az ottani közösséggel együtt igyekeznek tisztává varázsolni a saját lakóhelyüket. A projekt része az edukáció is: megértetni, miért fontos mindez. 

Sokan akarnak a turizmusból élni, és próbálnak szerencsét. Nőként nem könnyű érvényesülni, kell a határozottság – ez Ági tapasztalata. Mindent összevetve hosszabb távon ott tervezi az életét. Nem adná fel a nyugalmát semmiért.