Miért térnek vissza elfeledettnek hitt, veszedelmes gyermekbetegségek? Az orvos válaszol

Schneider Ferenc véleményét évek óta kikérjük a fertőző (gyermek)betegségekkel kapcsolatban. A konklúziója rendre ugyanaz: a védőoltások tartják féken ezeknek a többségét. Míg a múlt század elején még nem voltak még antibiotikumok, dúlt a tuberkulózis, és védőoltást csak a himlő ellen adtak, ma a kötelező védőoltásokat életkorhoz kötötten, oltási rend szerint megkapják a gyerekek; az ajánlott védőoltások beadatásáról pedig a szülők hozzák meg a végső döntést. 

A védőoltás tartja féken a gyermekbetegségek többségét

A főorvos ezúttal több pillérű rendszert említ: a védőoltások elfogadása mellett a gyermeknevelést is kiemelve: 

• tanítsuk a gyermeket a személyi higiénére,
• szoktassuk rá a kézmosásra, 
• a gyümölcsök, zöldségek megmosására. 

A felnőtteknek azt javasolja: utazáskor vagy bizonyos foglalkozásokat választva ismerjék meg a kockázati tényezőket, ennek megfelelően oltassák be magukat és viseljenek megfelelő védőeszközt/-ruhát, hogy elkerüljék a fertőzéseket. 

A ciklikusságot és a szezonalitást is szóba hozza: 

A ciklikusság azt jelenti, hogy bizonyos időszakonként halmozódnak az infekciók (fertőzések). 

A szezonalitás pedig arra utal, amikor a betegségek bizonyos évszakokra korlátozódnak vagy ott halmozódnak. A legjellemzőbb példa az influenza, amelynek novembertől márciusig terjed a szezonja. Kifejezetten őszi-téli fertőzések a légútiak, a cseppfertőzéssel terjedők, ilyen volt a skarlát, illetve a náthát, köhögést okozó lázas fertőzések, mint a koronavírusok. A bakteriális fertőzések közül ilyenek a pneumococcusok okozta fertőzések mint a tüdőgyulladás, a gyerekeknél a középfülgyulladás. Az enterális (emésztőrendszeri) fertőzéseknél a nyár-ősz a szezon. Ez a szalmonellózis és a campylobacter fertőzések leggyakoribb időszaka. Régebben a vérhasfertőzések augusztus-szeptemberre halmozódtak. A vektoriális fertőzéseknél (amelyet egy vektor, azaz egy fertőző ágenst hordozó és átvivő élőlény terjeszt, mint a kullancs vagy a szúnyog) a szezonalitást az befolyásolja, hogy mikor aktívak a vektorok. A kullancsnál tavaszi-nyári-őszi halmozódás van. A nyugat-nílusi láznál, amit szúnyogok terjesztenek, a szezon a szúnyogpopuláció vegetációs idejére esik.

Ezeknél maradtak olyan gócok a világban, például Ázsiában és Afrikában, ahol nem volt elegendő anyagi forrás a lakosság teljes körű immunizálására.

S íme a betegségek, amelyek ha nincs megfelelően oltva a populáció, megjelenhetnek és a fogékonyak között járványt tudnak okozni.

Kanyaró: az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemző. Tavaly összesen 32 esetet azonosítottak Magyarországon, majdnem mindet külföldről hurcolták be. Ez járványnak nem tekinthető, mondja a szakember. – A kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden gyermek számára kötelező a morbilli elleni védőoltás, ez a betegség szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból. Tudomásul kell venni, hogy a kórokozó jelen van, és ha nincs megfelelő átoltottság, akkor megjelennek, és a fogékonyak között járványt tudnak okozni – mondja. 

Járványos gyermekbénulás (polio): A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) a poliovírus törzsek (1.,2.,3. törzs) által okozott fertőző betegség. A vírus emberről emberre terjed, a széklettel és nyállal is ürül. A betegség első fázisa lázas légúti tünetekkel kezdődik, a második fázisban agyhártya-gyulladás, és körülbelül egy százalékban izombénulás alakulhat ki, amely maradandó, 2002-ben Európát poliómentesnek nyilvánították, de nem sikerült az egész világon felszámolni. Fennmaradt néhány sziget a világon, ahol még mindig van „vad poliovírus” és elindulhat újra a járvány. Nemrég négy európai ország szennyvízmintáiban is kimutatták a kialakulásáért felelős kórokozót. 

Mumpsz: A mumpsz fertőző vírusos megbetegedés, elsősorban a nyálmirigyeket támadja meg. Régen a gyermekbetegségek közül az egyik legismertebb volt. Leggyakrabban gyerekeknél fordul elő, de védőoltással ez is megelőzhető. Az MMR kombinált védőoltás a mumpsz, kanyaró (morbilli) és rózsahimlő (rubeola) vírusok ellen nyújt védettséget, így nagyon visszaesett az előfordulása. Fültőmirigy-gyulladást okoz, kellemetlen, egyben a leglátványosabb tünete, hogy az egyik vagy mindkét oldali fültőmirigy hatalmasra duzzad, néha az áll alatti nyálmirigy is. Ritka szövődményként előfordult, hogy érintette a hasnyálmirigyet, vagy agyvelőgyulladást, illetve végleges süketséget okozott. Tavaly 22 megbetegedés fordul elő Magyarországon, ami nem tekinthető nagy számnak, mondja a főorvos.

Diftéria: A diftéria vagy torokgyík fertőző, néha halálos kimenetelű betegség, amelyet a Corynebacterium diphteriae baktérium okoz. Először a felső légutakban jelenik meg bőrre emlékeztető, kékesfehér hártya, ezt enyhe láz, torokfájás és levertség követi. A főorvos azt mondja, Magyarországon csak behurcolt esetekben fordul elő. Ez a kedvező helyzet is a védőoltásnak köszönhető. – Maga a kórokozó általánosan előfordul, a toxinja okozza a betegséget. A torok- és a gégediftéria a legveszélyesebb, de régen a sebekben is előfordult. A diftéria toxinja vese- és idegrendszeri károsodást is okozhat, valamint a szívizom és a szívinger-vezetés károsodását is. Régen félelmetes betegségnek számított: a gyerekeknél előfordult, hogy hirtelen felülés után szívmegállás következett be. Gyakorlatilag megfulladtak a gégediftéria miatt: úgynevezett „álhártya” képződött a torkukban, ami idővel elzárta a légutakat. A népi gyógymód szerint nagyobb gyerekekkel egy-két korty petróleumot (?!) itattak, a kisebbekkel petróleumba áztatott kockacukrot etettek. Ettől hányingerük lett, és az előrködés alatt szerencsés esetben a hártyát kiköhögték magukból, idézi fel az orvos a szüleitől hallott történeteket. Hozzáteszi: még véletlenül se próbálkozzunk hasonlóval!

Skarlát (orvosi neve scarlatina): A skarlát vagy régies nevén vörheny a Streptococcus pyogenes baktérium toxinja által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed, szezonalitása jellemzően az iskolával kezdődik. Több ízben el lehet kapni, és nincs ellene hatékony védőoltás. Régen az óvodás, kisiskolás kor jellemző betegsége volt. Korábban a lehetséges szövődményei miatt számított nagyon veszélyesnek. A nagyszülők tudták, hogy a skarláttól végleges süketséget lehet kapni, a toxinja szívizom-károsodást és szívbillentyű-megbetegedést, reumás lázat is okozhatott, a betegség vesegyulladással, veseelégtelenséggel is járhatott. A ’60-as években kicsit szelídült a baktérium, utána egy ideig enyhébben zajlottak a betegségek. Ma a megbetegedések között ismét felbukkantak súlyos lefolyásúak. Ha időben felfedezik, antibiotikummal eredményesen kezelhető: a 10 napos penicillinkúra ma is a standard kezelés. 

Tetanusz (merevgörcs) ugyancsak régóta ismert, ritka, életveszélyes betegség, amelyet a Clostridium tetani baktérium által termelt toxinok okoznak. A szennyezett sérülésen keresztül bekerülő baktérium elszaporodva toxint termel. A toxin az idegrendszeren keresztül izomgörcsöket vált ki, és ép tudat mellett, a légzőizmok érintettsége miatt előbb-utóbb halálhoz vezet. A Di-Per-Te a diftéria, a pertusszis (szamárköhögés) és a tetanusz elleni oltás kombinációját jelenti, a gyermekek kötelező oltásai közé tartozik. Inaktivált toxint tartalmaz az oltás, amit 18 hónapos, hatéves és 11 éves korban kapnak a gyermekek. Ha valaki sérülést szenved, szennyezett lesz a sérülése például háztartási, közlekedési vagy mezőgazdasági baleset során, annak az ellátásába is beletartozik a tetanusz anatoxin beadása. A lakosságnál, mivel a védettség csökken, 10 évenként minden felnőtt diperte elleni emlékeztető oltást kérjen és fogadjon el a háziorvosától, javasolja Schneider doktor.

A rubeola más néven rózsahimlő egy cseppfertőzéssel terjedő, vírusos betegség, amely általában enyhe tüneteket okoz, de terhességben veszélyes lehet a magzat számára. Ez is erősen visszaesett: tavaly csak 7 ilyen megbetegedést sikerült azonosítani. A rubeola jellemző kiütése csak néhány napig áll fenn. Általában enyhe tünetekkel zajlik gyermekkorban. Várandós nőkben, ha fogékony nő kapja meg, komoly a vírus magzatkárosító potenciálja. Az első három hónapban súlyos magzatkárosító hatású. Látási, hallási és szívrendellenességeket okozhat. A későbbiekben sem ártalmatlan a várandósok rubeolafertőzése, ám ott már más problémák jelentkezhetnek: óriássejtes májgyulladás, tartós kiütés. Fontos tudni, hogy várandóst nem lehet élővírus-vakcinával oltani. 

Pertussis – vagy szamárköhögés ugyancsak egy baktériumfertőzés, a kórokozó állandóan jelen van, nem lehet felszámolni. A pertussis csecsemőkorban életveszélyes lehet. A későbbi életkorokban a megbetegedés gyanúja jellemzően akkor merül fel, ha a páciensnek régóta fennálló köhögése van. Amennyiben felmerül a gyanú, a vonatkozó rendelet értelmében a fertőző beteg bejelentése mellett diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat kötelező. Az újszülöttek és csecsemők pertussis elleni átmeneti védelmét az anya várandósság alatti védőoltása biztosíthatja. 

– Amikor felszaporodnak az oltatlan személyek – akár oltatlan gyermekek vagy már az immunitásukat elveszített felnőttek – akik így köhögnek, azok ontják magukból a baktériumot és veszélyeztetik a környezetükben lévő még oltatlan csecsemőket. Ők vannak a legnagyobb veszélyben: köhögési rohamaik akár légzésleállással végződhetnek. Ha nem ismerik fel a szamárköhögést már az első héten, akkor antibiotikummal már nem lehet befolyásolni a lefolyását, de meg lehet szüntetni a kórokozó terjesztését.