2025.06.25. 08:45
„A dialógus nem azt jelenti, hogy én beszélek, a másik hallgat” – Bogyay Katalinnal Kőszegen találkoztunk
Mindig nagy örömmel jön a kőszegi Nemzetközi Nyári Egyetemre, amely „évről évre olyan témát állít a középpontba, amely aktuálisan befolyásolja napjainkat”, mondja Bogyay Katalin. A Magyar ENSZ Társaság elnöke, Magyarország korábbi ENSZ és UNESCO állandó nagykövete, a Londoni Magyar Kulturális Intézet alapítója hétfőn annak a panelbeszélgetésnek a vitaindítóját tartotta, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió kihívásait tárgyalta a gyorsan változó világban. Az ENSZ-ről beszélt, de kicsit tágabb aspektusból: a multilaterális diplomáciát is érintve. Az Európa-házban beszélgettünk vele.
Az ENSZ- és EU-szakértők diskurzusa már vasárnap este elkezdődött a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Nemzetközi Nyári Egyetemén. A nyitónap inkább az EU-ra koncentrált, míg a hétfői panelbeszélgetés egyértelműen az ENSZ-re. Nyolcvanéves a szervezet, melynek Magyarország 70 éve a tagja és 30 éve írták alá a Pekingi Nyilatkozatot, ami a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nők helyzetének javítását célozza világszerte. Bogyay Katalin – hogy jobban értsük az ENSZ előtt álló kihívásokat – néhány adalékkal szolgált.
Fotó: Cseh Gábor
ENSZ: 80 éves a szervezet
A 2. világháborút követően, 1945-ben 51 ország alapította az ENSZ-t. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása mellett a tagok elköteleződtek a társadalmi fejlődés, a jobb életszínvonal és az emberi jogok előmozdítása mellett. A kormányközi szervezet állandóan változik, ami mutatja a világ alakulását is. Mára 193 ország a tagja – értelemszerűen nőttek az egyeztetési folyamatok nehézségei és a témák is sokasodtak, mondja.
Az idén emlékezünk arra is, hogy Magyarország hetven éve lépett be az ENSZ-be.
Belépésünk után nem sokkal kitört a forradalom, 1956. október 28-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyalni kezdte az október 23. óta Magyarországon zajló forradalmi eseményeket. A szervezetnek kulcsszerepe volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi megítélésében és a menekültek humanitárius segélyezésében. A Biztonsági Tanács fő szerepe továbbra is a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A testület felelős a konfliktusok megelőzéséért és a béke helyreállításáért a világban. Öt állandó tagból és 10 nem állandó tagból áll. Állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, az Egyesült Királyság, valamint Oroszország.
Minden pillanatban része az életünknek
– A nagy képet tekintve kimondható: az ENSZ minden pillanatban része az életünknek. Az eszkalációk, amelyek a Közel-keleten, Európában, a világ háborús övezeteiben nap mint nap felbukkannak – a nem megoldott helyzetek és az újonnan indított háborúk is – minden esetben lecsapódnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Látjuk, hogy a Tanács hogyan reagál rájuk, születik-e megoldás, van-e a főtitkárnak elég ereje és hatása, hogy megakadályozza, enyhítse vagy megszüntesse ezeket a folyamatokat. Ahhoz, hogy a szervezet hiteles maradjon, lépni tudjon és hatékonyan dolgozni, nyolcvan év után tevőlegesen változtatni kell azon, hogy a Biztonsági Tanács 1945 utáni helyzetet képvisel azzal, hogy az említett öt ország kezébe vétójogot adott, amivel megállíthatnak, megakaszthatnak bármilyen folyamatot – mondja a Magyar ENSZ Társaság elnöke.
Megjegyzi ugyanakkor:
az ENSZ a kezdetek óta reformokon keresztül működik, komoly eredményeket is elért: világméretű járványok legyőzésében játszott hathatós szerepet, valamint a megelőző diplomáciában.
A szakosított szervek, például az UNESCO esetében abban, hogy a világ minden táján kapjanak jogot és lehetőséget a gyerekek a tanuláshoz. Sikertörténet a kulturális értékek megőrzése is, legyenek szellemi, épített vagy tájvédelmi kulturális örökségi elemek. Az ENSZ világélelmezési programja olyan helyekre szállít folyamatosan élelmiszert, ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszereket és vakcinát, ahová ezek nem jutottak volna el és/vagy olyan országokba, amelyek nem lennének képesek ezeket beszerezni.
Sokkal több figyelmet a megelőző diplomáciára
– Az ENSZ tehát béketörténet – érdeke minden esetben a béke megtartása és fenntartása. Az a véleményem, és nagyon régóta ezt képviselem: sokkal több figyelmet kell fordítani a megelőző diplomáciára. Ne akkor lépjen a szervezet, amikor már kitörnek a háborúk, mert akkor már csak azért dolgozhat, hogy a konfliktusokat kezelje, utókezelje, hanem sokkal több tudást, figyelmet, pénzt fordítson annak előrejelzésére, hogy a jövőben mi várható. Illetve hogy diplomáciai rendezés útján próbálják megoldani az országok a konfliktusokat.
Amit én képviselek, annak a meghallgatás, a valódi dialógus az alapja. Ez nem azt jelenti, hogy én beszélek, a másik hallgat, hanem, hogy a résztvevők (országok) meghallgatják egymást, összehasonlítják érveiket, megértik egymás szempontjait. A dialógus a preventív diplomácia fontos része, hiányzik a mai diplomáciai kultúrából
– hangsúlyozza.
Magyar ENSZ Társaság
Bogyay Katalint, miután hazatért New Yorkból, ahol az ENSZ nagyköveteként szolgált, a Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) elnökévé választották. A szervezet feladata az ENSZ Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítása.
– Együtt dolgozunk kormányzati erőkkel, a civil társadalommal, ifjúsági szervezetekkel is. A gondolkodásom középpontjában az áll, hogy a diákok, az oktatás világa között kell a kapcsolatot még erősebbé tenni. Abban hiszek, hogy a problémák, amelyeket látunk a világban, sokszor fakadnak
- tudatlanságból,
- félreértésből,
- félrevezetésből és abból,
- hogyan neveljük fel a gyermekeinket.
- Jó ha már gyermek- és ifjúkorban megjelenik a „hogyan tudunk együtt élni a világban” gondolat, a megértést az oktatás elő tudja segíteni.
Az ENSZ’80 jubileumi évben a MENSZT számos rendezvénnyel és konferenciával tárgyalja az ENSZ mai helyzetét és a szervezet előtt álló kihívásokat. Bogyay Katalin a Ludovica Collegiumban ENSZ’80 címmel vezetett kurzust egyetemi hallgatók számára. A kurzus különböző aspektusokból vizsgálta az ENSZ működését, a kihívásokat, az eredményeket stb. Célja a kritikus gondolkodás erősítése és a valódi dialógus előmozdítása volt. Ennek „koronájaként” szerdán dr. Judy Kuriansky klinikai pszichológus, a Columbia Egyetem professzora (hétfőn részt vett a Nemzetközi Nyári Egyetemen Kőszegen) tart előadást.
