2025.06.16. 11:00
Mesterséges földrengéseket keltenek Vasban - Mutatjuk, mit kutatnak
Felmerült a gyanú, hogy a kemenesháti patakmedreket fiatal törésvonalak is alakíthatták, az ELTE Földrajzi Tanszékének munkatársai és diákjai most elvégzik a geofizikai méréseket, amelyek során mesterségesen keltenek majd földrengéseket, hogy igazolhassák a teóriát.
Mesterséges földrengéseket keltve, fiatal törésvonalakra (vetőkre) vadásznak a Kemenesháton a szakemberek július első hetében. A folyamatról az ELTE BDPK Földrajzi Tanszékének adjunktusa, dr. Kovács Gábor írt beszámolót. A vizsgálat ötletét a tanszék hallgatójának, Végh Annának a munkája adta, aki a Kemeneshát térségében 27 patak hossz-szelvényét vizsgálta meg, hogy kiderítse, milyen hatások alakították a völgyprofilokat. A kutatás során megerősödött a gyanú, hogy nemcsak a kőzetek típusa és a patakok találkozása, hanem fiatal törésvonalak is befolyásolták a medrek formáját.
Ezek a feltételezett törésvonalak a felszínig hatoltak, ami arra utalhat, hogy a földrengések a közelmúltban is aktívak voltak.
A patakprofilok elemzése összhangban volt a korábban térképezett törésvonalakkal, így valószínűsítve a fiatal tektonikus aktivitást. Ennek bizonyításához azonban geofizikai mérésekre van szükség.
A mérés során különböző módszerekkel megrezegtetik, (vibro rendszer segítségével megütik) a talajt, hogy a visszaverődő hullámok tulajdonságaiból képet kapjanak a Földben elhelyezkedő rétegekről. Mindehhez egyrészt különleges műszerekre, sok száz érzékelőre és jó néhány lelkes szakemberre van szükség. Az alapján, hogy a visszapattant rengések mikor és milyen erővel érik el az egyes érzékelőket, ki tudják rajzolni a Föld mélyében (vagy most éppen sekélyen) elhelyezkedő rétegeket, töréseket.
A mérés első fázisát az ELTE BDPK Kiválósági Alapja támogatta, majd a további, más módszerrel végzett kutatást a Geomega Kft. támogatásával és eszközeivel fogják végrehajtani az Alsóújlakot Oszkóval összekötő dózerút mentén. A különféle módszerekkel történő rezgéskeltés és a mintegy 1600 mérőeszköz telepítése sem lesz kis munka, de a legidőigényesebb a mérések során begyűjtött adathalmaz kiértékelése lesz. Ez a kutatás fontos bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy Nyugat-Magyarországon a pleisztocén korban is zajlottak földtani mozgások, amennyiben a valószínűsített törésvonalak a Kemeneshát tetején ülő kavicsos üledéket is deformálták.
