Elkezdődött Kőszegen a 30. Nemzetközi Nyári Egyetem

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK), az Európai és Társadalomtudományi Kutatóintézet (ISES), valamint a Kőszegi Kulturális Örökség Menedzsment és Fenntarthatóság UNESCO Tanszék, a Magyar UNESCO Bizottság védnökségével közösen hívta életre a rendezvényt, melyen ismét szakértők, döntéshozók, kutatók, társadalomtudósok és diákok találkoznak, hogy megvitassák a kor kihívásait. 

Az Európa Ház Bibó-termében hétfőn Básthy Béla, Kőszeg polgármestere és Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója köszöntője után vitaindítójában dr. Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója hosszú távra tekintett: változó világunk főbb trendjeit – a szabályokon alapuló nemzetközi rend hanyatlóban van, csakúgy, mint a béke. Az euroatlanti térségben nincs béke, nagy számú aktív konfliktus jellemző –, a változás irányait és azok lehetséges következményeit vette sorra.

Nemzetközi Nyári Egyetem Kőszegen

Az előadást követő panelbeszélgetés Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke; Christian Thorning, a Dán Királyság nagykövete, Koller Boglárka egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője és Nagy András, az iASK vezető kutatója részvételével az ENSZ és az EU kihívásait tárgyalta.

S hogy mi minden ad témát az egyhetes eszmecserén, melyen kulturális programokkal is várják a közönséget? 

Napjainkban fokozódik a globális átalakulás és egyre mélyülő geopolitikai válságot tapasztalunk, amely a szabályokon alapuló nemzetközi rend összeomlásához vezethet. Az Európai Unió – az „európai álom” úttörője és a Nobel-békedíj 2012-es kitüntetettje – eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe. Saját geopolitikai autonómiája érdekében sürgeti az Amerikai Egyesült Államoktól való katonai függetlenedését, és egyúttal szorgalmazza az Oroszországtól való energetikai kiszolgáltatottsága megszüntetését is. A jövő kihívása, hogy Európa hogyan tudja stratégiailag kihasználni erőforrásait globális befolyásának növelése érdekében. 

Lehetséges-e, hogy az EU geostratégiai függetlenséget érjen el az Egyesült Államoktól, miközben megőrzi globális puha hatalmi szerepét és a békés együttélés modelljét? Az EU ilyen korlátok között reálisan tarthatja-e a további bővítésre vonatkozó ígéretét, amely magában foglalja a Nyugat-Balkánt és Kelet-Európát is? Létrehozható-e egy hatékony és eredményes európai védelmi erő (európai hadsereg), amely az EU tagállamaiból és a szomszédos tagjelölt országokból áll, miközben a jelenlegi biztonsági helyzetben fennmarad az Észak-atlanti Szövetség? Az EU gyors militarizálódása átalakíthatja vagy alááshatja-e globális „puha” hatalmi szerepét, az európai béke iránti elkötelezettségét és alapvető értékeit, különösen a növekvő biztonsági fenyegetésekkel szemben? Hogyan alkalmazhatja az EU a kemény és a puha hatalom kombinációját? Milyen feltételek mellett képezhet ez a nyilvánvaló fordulat a katonai és biztonságpolitikában hiteles és tartós alapot egy új, hosszú távú béke rendjéhez?