2025.06.14. 18:54
40 év munka után mennyi lesz a nyugdíjam? Kalkulátor nélkül itt a válasz!
Most nyugdíjjárulékot fizetünk, de közben a jövőre is gondolunk. Így jogos a kérdés: mennyi nyugdíj jár majd nekünk? Utánajártunk a nyugdíjszámítás mikéntjének, segítünk számolni és mondjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Hazánkban átlagosan 22-23 évesen állnak munkába az emberek. Ha megszakítás nélkül dolgoznak, a férfiak 43-44 év munkát követően, legkorábban 65 évesen tudnak nyugdíjba menni. A nők átlagosan 63 évesen mehetnek, már abban az esetben, ha a 40 év szolgálati, jogosultsági idejük megvan. Ez ugye a Nők40 programban biztosított nekik. 2025-ben a nyugdíjkorhatár a betöltött 65. év, vagyis alapesetben, fő szabály szerint 2025-ben az 1960-ban, 2026-ban az 1961-ben születetettek vonulhatnak vissza. Sokan teszik fel viszont a kérdést és jogosan: 40 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár? Cikkünkben ennek járunk utána, és annak is, hogy mi van, ha valakinek ennél kevesebb a a szolgálati ideje.
Fotó: pexels.com
Az úgynevezett résznyugdíjhoz legalább 15 évnyi szolgálati idő szükséges (ez alatti évmennyiségnél egyébként az időskorúak járadékát lehet kapni). Ennek értéke a havi átlagkereset 43 százaléka. Tizenkilenc évnyi szolgálati időt követően már felmegy az értéke 51 százalékra.
Mint a Kemma is írja, húsz év szolgálati idő már elegendő a teljes állami nyugdíjhoz, ez viszont nem egyenlő az 1988 utáni átlagfizetések száz százalékával. Ennyi munkaviszony után 53 százaléknyi összeg, tehát az átlag fizetésünk fele lesz a nyugdíjszámítás alapja. De csak az alapja, ahogy az cikkünk további részében kiderül!
Nyugdíj kalkulátor nélkül is kiszámolható innentől kezdve, hogy a 20 év munkaviszony után
- minden évben 2 százalékkal nő az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset értéke egészen a 25. év eléréséig,
- azután pedig 1 százalékkal emelkedik évente a 38. évig.
- Ezután 1,5 százalékos növekedés jár minden évben.
40 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár?
Sokak kérdése, 40 vagy épp 20 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár. Fontos leszögezni: ha nem bejelentett alkalmazottként dolgoztunk, nem törvényes munkaviszonnyal, vagy minimálbérre voltunk bejelentve, esetleg KATA-s egyéni vállalkozásunk volt, akkor a nyugdíj alacsonyabb lesz. Ezeket a nyugdíjalap határozza meg, illetve a szolgálati idő, bár ezeket a KATA-soknál másképp számolják, mert különbözik a havi nettó keresetük és a nyugdíjalap összege.
Szerencsés tervezni
Ha biztosak szeretnénk lenni nyugdíjunk várható mennyiségére, akkor keressük fel a nyugdíjfolyósító igazgatóságot. Ez a lehetőség bárki számára elérhető, nemcsak azoknak, akik a közeli jövőben akarnak nyugdíjba menni.
Így alakul a nyugdíjszámítás
Mint a Világgazdaság írta, az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő - ettől függ a lent látható nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke. Az átlagszámítási időszakban szerzett, keresetekből le kell vonni a járulékokat, majd az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, ezt követően a nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs (értékkövető) szorzóval meg kell szorozni. Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2023. évek kereseteit 2025-ben a 2024. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Az idei szorzó, ahogy a Zaol megírta, 13,3 százalék, vagyis 1,133-szoros igazítást jelent.
Mi az a valorizálás?
Ahogy az Államkincstár fogalmaz, az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet – az országos nettó átlagkereset egyes években történt növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, vagyis minden év nettó keresetét meg kell szorozni a valorizációs szorzóval. A megelőző évek nettó jövedelmei ezáltal azonos országos átlagkereseti szintre kerülnek. Az összes valorizációs szorzó elérhető a vonatkozó, idei kormányrendeletben.
Ezután az így kapott éves keresetet össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet.
Az Államkincstár három példán keresztül le is vezette a nyugdíjszámítás menetét, de önkiszolgálató nyugdíj kalkulátorban is lehet matekozni.
Ki kaphat 13.havi nyugdíjat?
A tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző esztendő legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesült. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki eddig kapott, most is kap majd, a 13. havi nyugdíj 2025-ben pedig annak jár, aki 2024-ben vonult vissza az aktív pályafutásától. Tehát aki 1960-ban született és a kora alapján jövőre idén, de csak a későbbiekben megy el nyugdíjba, majd csak 2026-ban lesz jogosult erre a plusz pénzre.
Ezt olvasta már?
- Élelmiszer-utalványokkal is segíti a kormány a nyugdíjasokat.
- Kinek jár az özvegyi nyugdíj? Cikkünkben utánajártunk!
- Plusz pénz jön jövőre a nyugdíjasoknak
- Ez minden szja-mentes anyát érint: így alakul a nyugdíjuk, tb-jük
Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok
| 1. | Szolgálati idő (év) | Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka |
| 2. | 15 | 43,0 |
| 3. | 16 | 45,0 |
| 4. | 17 | 47,0 |
| 5. | 18 | 49,0 |
| 6. | 19 | 51,0 |
| 7. | 20 | 53,0 |
| 8. | 21 | 55,0 |
| 9. | 22 | 57,0 |
| 10. | 23 | 59,0 |
| 11. | 24 | 61,0 |
| 12. | 25 | 63,0 |
| 13. | 26 | 64,0 |
| 14. | 27 | 65,0 |
| 15. | 28 | 66,0 |
| 16. | 29 | 67,0 |
| 17. | 30 | 68,0 |
| 18. | 31 | 69,0 |
| 19. | 32 | 70,0 |
| 20. | 33 | 71,0 |
| 21. | 34 | 72,0 |
| 22. | 35 | 73,0 |
| 23. | 36 | 74,0 |
| 24. | 37 | 75,5 |
| 25. | 38 | 77,0 |
| 26. | 39 | 78,5 |
| 27. | 40 | 80,0 |
| 28. | 41 | 82,0 |
| 29. | 42 | 84,0 |
| 30. | 43 | 86,0 |
| 31. | 44 | 88,0 |
| 32. | 45 | 90,0 |
| 33. | 46 | 92,0 |
| 34. | 47 | 94,0 |
| 35. | 48 | 96,0 |
| 36. | 49 | 98,0 |
| 37. | 50 vagy több | 100,0 |
