Összetartozásunk tüze Vasban is lobogott - Vármegyeszerte emlékeztek a békediktátum aláírására

Szentgotthárdon a Pannon Kapu Kulturális Egyesület Színjátszóköre és a Rábagyarmati Színjátszók „Csak egy szó: Trianon” címmel mutatták be előadásukat a szentgotthárdi művelődési ház kerthelyiségében. Hrabovszky-Orth Katinkától, az előadás rendezőjétől azt is megtudtuk: a színdarabbal csatlakoztak az „Összetartozásunk tüze” című világeseményhez, amelyhez a gyujtsukmegma.hu-n kellett regisztrálni.

Az oldal összegzőjéből kiderül: a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezése a legnagyobb, egyidőben, a világ minden táján, ugyanazon célért megvalósuló magyar esemény. Hat földrész 48 országának 659 településéről a világ 915 pontján helyezték el a térképen a tüzeik helyét, de összesen 1172 tűzgyújtást vállaló regisztráció történt, csak nem mindenki helyezte el a helyét is a térképen. Az óriási számok mögött több százezernyi magyar ember van, akik egyidőben ugyanazért cselekedtek: nemzetünk összetartozásáért, a békéért és a székelyföldi árvíz károsultjaiért.

A most bemutatott Trianon-darab szövegeit Ács Miklós, a Rábagyarmati Színjátszók vezetője válogatta, aki egyben a helyi önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoka és a helyi értéktár elnöke is.

A közösségi oldalon az ünnep alkalmából közzétette falujából a tavalyi megemlékezésről készített fotót, a rábagyarmati emlékmű képét, amelyet 14 éve állítottak a tűzoltókkal. A keresztet Ács Miklós készítette − fából, mondván „az nem tart örökké”, remélve, hogy „az igazságtalanságnak is vége szakad egyszer”.  A kitárt szárnyú turult ajándékba kapták.

Sárváron is fellobbant az összetartozásunk tüze 

• Szerdán 20 óra 25 perckor lobbant fel az összetartozásunk tüze a Várparkban - számolt be a Sárvár Lendületben Facebook-oldal. 
  – 1920-ban ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amely nemcsak Magyarország földrajzi határait rajzolta át, hanem milliók sorsát is végérvényesen megváltoztatta. 

– mondta beszédében a kárpátaljai gyökerekkel rendelkező Molnár Andrea, a Nádasdy Kulturális Központ programigazgatója – tudósított a Sárvár Lendületben.  

A megemlékezés koszorúzással folytatódott, a résztvevők átvonultak a Hild parkban álló Országzászlóhoz. Az öt részre darabolt kenyér szobránál Sárvár Város Önkormányzata nevében Kondora István polgármester és dr. Máhr Tivadar alpolgármester helyezett el koszorút. 

Arról is már írtunk: Celldömölkön szintén lobogott a nemzeti összetartozás lángja. – A trianoni békeszerződés évfordulóján fájdalommal emlékezünk a határaink megcsonkítására, ugyanakkor örömmel gondolunk a határon túli magyarokra, köztük személyes ismerőseinkre – fogalmazott Fehér László polgármester.

Főhajtás a Nemzeti Összetartozás Napján Szombathelyen

Szombathelyen a Szent István Parkban az ünnepi műsort az Oladi Általános Iskola diákjai adták, akik méltó módon idézték meg a múltat, és gondolatébresztő versekkel, énekekkel emlékeztettek a nemzeti összetartozás erejére. A megemlékező beszédet Tóth Kálmán bizottsági elnök mondta, aki felidézte a trianoni békeszerződés és a határok újrarajzolásának történetét, kiemelve a Vas vármegyét érintő szálakat. 

A rendezvény végén dr. Nemény András polgármester, dr. László Győző alpolgármester, a közgyűlés több képviselője, dr. Melega Miklós, a vármegyei közgyűlés alelnöke és dr. Telek Miklós, a kormányhivatal igazgatója is helyezett el mécsest az I. világháborús emlékműnél.
Az Ezredévi Parkban a többi között a Polgárok a Városért Egyesület, a Polgári Egyesület Szombathelyért, a Rákóczi Szövetség Szombathelyi Szervezete, a Honderű Asztaltársaság és a Nemzeti Összetartozás Szombathelyi Emlékbizottság szervezésében tartottak immár hagyományos megemlékezést. Vámos Zoltán főispán, dr. Melega Miklós, a vármegyei közgyűlés alelnöke, dr. Balázsy Péter vármegyei jegyző és Horváth Gábor, szombathelyi önkormányzati képviselő is jelen volt az eseményen.  

A Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola műsora és Lasics Olivér szavalata után Göncz László szlovéniai magyar író, történész, kisebbségkutató osztotta meg emlékező gondolatait. A több, mint 100 évvel ezelőtti történelmi eseményeket vázolva rámutatott: a legnagyobb probléma az volt, hogy az első világháború végén Magyarországot a vesztes oldalra sorolták, és hogy nem kapott meghívást a békekonferenciára, „pedig ott dőlt el minden” – húzta alá. 

Részletezte a Muravidék elcsatolásának történetét is – amire azért sem lehetett szerinte számítani, mert ez a terület a háborúban nem állt megszállás alatt. Felidézte azok visszaemlékezéseit is, akik Magyarországért harcoltak a fronton, majd onnan a Muravidékre hazatérve azzal szembesültek: már nincs hazájuk. 
A rendezvény végén a Savaria Rézfúvós Együttes is színpadra állt. 

Itt írtunk arról, hogy Ostffyasszonyfán emlékművet avattak a Nemzeti Összetartozás Napján. 

Kerkáskápolnán is megemlékeztek

Hallgassa meg az Ezredévi Parkban készített felvételünket. Tanai Ibolya felvezetését Göncz László ünnepi beszéde követte.