2025.06.09. 14:00
Trianon-emlékművek Vasban: elődeink Nagymagyarországért állították
A trianoni békeszerződést a magyar parlament 1921-ben a XXXIII. törvénybe iktatva fogadta el. Ezt követően az országban hivatalosan be kellett szüntetni az 1918 óta folyó irredenta propagandatevékenységet, és a Nagy-Magyarország-emlékmű-állítások is csak 1928-at követően indulhattak meg, miután a Népszövetség ellenőrző bizottságai távoztak az országból.
Ebben az évben kötötték meg az olasz–magyar barátsági szerződést. Lord Rothermere erkölcsi és anyagi országtámogatása is ezt követően kezdődött, akárcsak az országzászló-mozgalom, amelynek első példánya a budapesti Szabadság téren felállított Ereklyés Országzászló volt. Ennek mintájára azután számos magyar településen napjainkig állítanak emlékműveket. Ebbe a sorba illeszkedett a Celldömölkön, a Ság hegy tetején álló Trianon-emlékmű.

Fotó: VN-archív/Ohr Tibor
Egy időben le akarták rombolni a sági Trianon-emlékművet
Magyarország legmagasabb Trianon-mementóját 14 évvel a szerződés megkötése után, 1934. szeptember 23-án állították közadakozásból. A kőkereszt tervezői Halászy Jenő és Berzsenyi Janosits Miklós építészek voltak.
Az emlékművet a kommunizmus idején, a kereszten lévő: „Nagymagyarországért Kemenesalja népe MCMXXXIV” felirat miatt le akarták rombolni, de a tiltakozások miatt végül annyi történt, hogy a kőtáblát megfordították, és a „Szabadság” szót vésték rá, de az emlékmű a helyén maradhatott. A rendszerváltozás után történt meg a kereszt felújítása, visszakerült helyére az eredeti felirat, és 2000-ben került sor a mementó újraavatására, és a 19 méter magas kőkereszt díszkivilágítást kapott.
Kőszeg Trianon-emlékműve 1936-ban készült

Fotó: VN/Feiszt György archívumából
A Kálvária-templom mögötti kiváló panorámát nyújtó kedvelt kiránduló és sétahelyen, a „Vörös kőfejtő”-nél, a Chernel Kálmán által 1882-ben elhelyezett kőpadhoz, ekkor egy vasbeton keresztet építettek. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű 1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, és sokáig csak a határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el.
A rendszerváltozás után kultusza lett
A rendszerváltozás után új lendületet kapott a „Trianon-kultusz”. Az Őrség első Trianon-emlékművét a 90. évfordulón adták át. Az emlékművet Marosits József szobrászművész egyetlen két és fél tonnás tihanyi mészkőből faragta. Tetején kerecsensólyom és egy örökmécses kapott helyet, rávésve a megcsonkított Magyarország körvonala látható. Az emlékmű örökmécsese mindennap világít, emlékeztetve a magyar történelem gyásznapjára. Június 4-e a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: a nemzeti összetartozás napja.
vaol.hu podcast
- Egy kávéból indult, most gyerekeknek visz reményt - Podcastünk vendége Uri Tibor
- Tragédia a Vasi Vasemberen – mi zajlik a víz alatt, amikor már nincs remény?
- Mesélő podcast: Szent Márton útja Szombathelytől Tours-ig vezet
- Dödöllétől Porpácig, a galuskától a hangutánzásig
- Sportcast: Vas vármegye sporthírei egy csokorban