Csillogás és katasztrófa. Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből 1828-1914

Nem győzték a pótszékeket pakolni a könyvtár munkatársai a földszinti előadóterembe, olyan sokan kíváncsiak voltak a könyvre, amelyet dr. Nemény András polgármester a saját olvasásélménye után a hiánypótló, felkavaró, szembesítő jelzőkkel illetett. – A könyv iránytű, ha jól olvassuk. Hiteles korrajz, elgondolkodtató, izgalmas és tanulságos is. Segít megérteni a régi folyamatokat. A szombathelyi zsidóság története, egyben mindenki története, lenyomata itt van a városban – fogalmazott.

Csillogás és katasztrófa. Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből

Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója megköszönte Szombathely polgármestere és a szombathelyi História Alapítvány támogatását a könyv megjelenéséhez. 

 – mondta. 

„A főszereplők a városi középosztálybeli csoportok: értelmiségiek, polgárok. A könyv gondolatmenetének gerince a zsidóság politikai és társadalmi emancipációjának bemutatása. A zsidóság betelepülésének az 1840. évi 29. törvénycikk nyitott utat, egy évtized alatt háromszázra emelkedett az izraeliták száma, és így a korábbi Rohonc helyett egyre inkább Szombathely lett a vasi régió zsidó szellemi és szervezeti középpontja. Meghatározó téma az ortodox és neológ irányzatok szétválása, a monográfia igen részletesen elemzi a nagy vitakérdéseket, így a nyelvhasználattal, az oktatásüggyel kapcsolatos eltérő nézeteket s az egész időszak során vizsgálja az antiszemitizmus hullámait” – ezt korábban Pók Attila történész, az iASK kutatója fogalmazta meg a kötetről, amelyet ő lektorált. 

A könyvtárban Mátay Mónika, az iASK kutatója, történész és Csorba László történész méltatták a kötetet. 

Előbbi úgy fogalmazott: ennyire átgondolt, elemző, nagyívű munka eddig nem született a szombathelyi zsidóságról. A szerzők – dr. Katona Attila és dr. Balázs Edit – több évtizedes következetes közös kutatómunkájának folytatása a könyv, melynek 1. kötete a csillogást mutatja be, a katasztrófáról szól majd a második, a 20. századi zsidó történelem tragédiáját beszéli el. A kiadvány a kőszegi iASK számára különösen fontos, kapcsolódik intézetük kutatásaihoz, hiszen „beszélteti” a várost, annak egy fontos csoportját, a zsidóságot, méghozzá úgy, hogy összekapcsolja a helyi és nemzetközi folyamatokat. Mátay Mónika, a néhány éve indult Beszélő városok helytörténeti sorozat szerkesztője kiemelte még az egyén szerepeltetését, a léptékváltást, az esztétikus szerkesztést, a remek képeket és szövegdobozokat. 

Csorba László többek között a gyönyörű tipográfiát, változatos képanyagot, a grafikus és stiláris megoldásokat, térképeket, portrékat, a több szinten zajló történetmesélést, a kis és nagy történetek összefűzését dicsérte. – Igazi magyar történelem, benne a zsidókkal. A magyar történelmet enélkül nem fogjuk megérteni – mondta. 

Katona Attila megjegyezte: fordulópontja a 19. századi magyar történelemnek, hogy bekövetkezik az emancipáció. Ez is szerepet játszott abban, hogy kinyíltak a lehetőségek, fejlődés jött a városban, az országban, a zsidóságon belül is. Ugyanakkor nem volt elég a történelmi lehetőség, az egyéni képességek is kellettek, hogy valaki ezzel élni tudjon. Külön köszönetet mondott Tilcsik György nyugalmazott levéltáros, Mayer László és Spiegler Tibor segítségéért a könyv alakulásában. 

• Balázs Edit a könyvet mindenkinek ajánlotta, aki érdeklődik a (magyarországi) zsidó történelem iránt, különösen a tanároknak és diákoknak. Azoknak, akik kíváncsiak, hogy amit általában tudnak a témáról, az hogyan valósult meg egy konkrét helyen. 

Spiegler-Kutasi Nikoletta könyvtáros volt a beszélgetés moderátora. A bemutatón Czirók Tamás előadóművész mondta el Kiss József December 20-án,1867 című versét – a könyv iránymutatóját –, amelynek egy részlete vezeti be a hatfejezetes, több mint 400 oldalas kötetet.