Mókás, érdekes településnevek

2017.10.06. 12:00

Érdekes településnevek és történetük Vas megyéből II.

Ismét összegyűjtöttünk önöknek mulatságos, érdekes, különleges településneveket Vas megyéből.

Gulyás Regina Olimpia

Forrás: Magyar Állami Jelképek

Közösségi oldalunkon előző cikkünkhöz ( melyet ITT olvashat el!) számos további javaslat érkezett , így most olvasóink segítségével folytatjuk a listát.

Bejcgyertyános

A község honlapjáról megtudhatjuk, hogy neve két falu nevéből tevődik össze. Bejc története sokkal korábbi időben kezdődött, mint Hegyhátgyertyánosé, mely az erdős rész miatt kapta a nevét még a 18. században.

A néphagyomány szerint egy Sal nevű ember települt le ezen a területen.

A település neve valószínűleg onnan ered, hogy korábban Kál horka birtoka lehetett a terület. Érdekessége, hogy az 1950-es megyerendezés előtt Sopron vármegyéhez tartozott, illetve, hogy a királypuccs idején itt szállt meg IV. Károly, a helyi kastélyban.

A legenda szerint a török miatt egy másik településről menekültek ide a lakók, s első neve Kosárháza volt, minekután kosarakban hozták el fontos holmijaikat. A szentgotthárdi csata után pedig egy Jakab nevű vitéz kapta volna jutalmul a települést. A valóság egy kicsit egyszerűbb. A falu templomának védőszentjéről, Szent Jakabról kapta a nevét, ilyenformán: Zenth Jacabfalwa .

Két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből született a múlt század első felében. A két település közül Damonyát említik korábban. Valószínűleg ennek egy részét adományozta a birtokos család a Csernel családnak.

Két település egyesítéséből született ez a helynév (és község) is. Gyanó neve valószínűleg a Jenő törzsnévből ered, Geregye előzménye a szláv Grde személynév.

Az Osttfy előtag egyértelműen a falut birtoklók nevére utal. Az utótagnál két lehetséges verzióról tudunk. Az előbbi szerint a királyné tulajdona volt. Utóbbi verzió, mely szerint Szűz Mária emlékét őrzi, valószínűbb, hisz egy csodatevő-Mária képet menekítettek át innen Osliba 1620-ban.

A község nevét templomáról kapta. A Répce folyó mellett fekvő település a szentgyörgyi Horváth család tulajdonában volt hosszú ideig, mely régi magyar nemesi família volt.

Simaság

Felsőságot először 1265-ben villa Schag; Simaházát 1357-ben említik az oklevelek. Felsőságnak több neve is volt: Pecsenyesütőság (1378), Kenyérsütőság (1597); valamint Kis-, Nagy- és Nemesság. Templomát már 1338-ban említik. 1458-ban vármegyegyűlést tartottak itt. A környékbeli birtokosok között az 1600-as évek végén jelent meg a Festetics család. Itt született Festetics György (1755 – 1819) és Festetics Imre (1764 – 1847). 1787-ben 51 házában 431 lakos élt. Vályi András szerint „SÁG. Magyar falu Sopron Várm. földes Ura Gr. Festetits Uraság, a’ kinek kastéllya díszesíti, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja 2 nyomásbéli, ’s közép termésű, szőleje nem terem, réttye kevés van, juhai számosak, piatzok Sopronban 4 3/8 mértföldnyire. ” [3]

Fényes Elek szerint „Ságh, magyar falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 4 3/4 mfd. a sárvári országutban, 400 kath., 150 evang. lak., szép urasági kastélylyal és kerttel. Róna határa 1424 hold, mellyből szántóföld 828 h., rét 122 h., gyümölcsös 54 h., erdő 410 hold. Földe igen jó buzát terem, s a váltógazdaság divatozik. Baromfit és nemes birkát sokat tartanak. Erdeje cser, tölgy, nyárfa, s 80 éves vágásra osztatik. Birja gr. Festetics Tassziló, s feje egy uradalomnak. ”

Simaháza eredeti neve Simonháza volt. 1456-ban nemesi előnévben szerepel Simonhazasag alakban. 1488-ban „Poss. Simonhaza Saagh in facie possessionis Saagh„ összefüggésben szerepel.[5] Régi köznemesi község, melynek első ismert birtokosa a Simaházi család volt. 1787-ben 17 ház és 109 lakos volt a településen.

Vályi András szerint „SIMAHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai G. Festetits, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálnak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, bora nem terem, 260réttyei kevesek, juhai számosak, piatzok Sopronban 4 2/8 mértföldnyire.”

Fényes Elek szerint „Simaháza, magyar falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 4 1/2 mfd., 80 kath., 30 evang. lak. Róna határja 900 hold, mellyből szántóföld 612 1/2 hold, rét 7, erdő 238 1/2 hold. A határ tagositva van, s igen jó buzatermő. Erdeje cser- és tölgyfákból áll, s 82 éves vágásra osztatik. Birják többen.”

Simaság 1928-ban jött létre a korábbi Simaháza és Felsőság egyesítésével. A település történelme során mindvégig Sopron vármegyéhez tartozott. Az 1950-es évek közigazgatási változásai idején került Vas megyehez.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában