séta

2017.11.07. 15:55

Anyanyelvi útmutató- A felnőttek se féljenek használni az új kifejezéseket!

A társalgás egy hatalmas csatatér. A szavak maguk a katonák. Az győz, aki ravaszabb stratégiával irányítja őket.

vaol.hu

Schütz Brúnó (a cikk szerzője) nagyanyjával Kazinczy Ferenc sátor-aljaújhelyi szobránál. Brúnó az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos döntőjéről a legjobbaknak járó emlékplakettel tért haza Fotó: Bolyai gimnázium

 

Schütz Brúnó (a cikk szerzője) nagyanyjával Kazinczy Ferenc sátor-aljaújhelyi szobránál. Brúnó az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos döntőjéről a legjobbaknak járó emlékplakettel tért haza Fotó: Bolyai gimnázium

 

Hérakleitosz szerint egy dolog állandó: a változás. Bizony, a mi édes anyanyelvünk is jócskán megváltozott, öregedett; sokak szerint már csak olyan „nagymamanyelv”.

A beszéd a nyelvből merít mindent, és mi mennyit szoktunk beszélni! Beszélünk a munkahelyen, beszélünk telefonon, fecsegünk a problémákról, csevegünk az örömökről, valakinek beszédes a viselkedése, sőt még a pénz is beszél. A beszéd pszichológia. Mutatja az emberek viselkedését, életmódját, stílusát. A felnőttek sokat bosszankodnak a „mai generáción”, hiszen nem tudnak kiigazodni a „csá”, „vok”, „mek”, „h” és ezekhez hasonló kifejezésekből álló labirintusban. Azt gondolják, az, hogy ha valaki nem köszön „Jó napot!”-ot, esetleg a lenyűgöző helyett „menci”-t mond, primitív. Pedig a mai fiatalok nem ilyen egyszerűek. Ők a néma üdvözlésben is érzik az egymás iránti tiszteletet, a láthatatlan „kalap-emelést”, a kölcsönös kommunikációt – annak minden szívélyességével és korból adódó életuntságával együtt.

Higgyék el, mi, diákok sem tudjuk már, hogy mi az a „kvarcjáték”, a „cekker” vagy a „csengős mozi”. Önök is rendelkeznek olyan szókészlettel, nyelvi kinccsel, ami minket késztet fejvakargatásra. Azok a bizonyos „csúnya” szavak is végtére csak megegyezésen alapuló jelentésű betűhalmazok.

Hiszen a beszéd kifejezését nem lehet ilyen egyszerűen lebutítani jóra és rosszra, ismertre és ismeretlenre. A szavak önmagukban sokkal többet érnek. A szavakat meg kell rágni, meg kell ízlelni. Hagyni kell, hogy a szánkban megérlelődjenek, és onnan kiszabadulva a levegővel eggyé válva másokon fejtsék ki hatásukat. A társalgás egy hatalmas csatatér. A szavak maguk a katonák. Az győz, aki ravaszabb stratégiával irányítja őket. Lehet valakinek hatalmas hadserege, ha nem tudja irányítani, az csak szószátyárkodás. Más pedig a kevés kis utánpótlását is oly’ ügyesen vezeti harcba… A modern, néha megérthetetlennek tűnő haderő szintén megállja a helyét, csak nem ugyanúgy kell csatába vezetni.

Így hát azt mondom, kedves felnőttek, ne féljenek befogadni és használni az új kifejezéseket, idegen szavakat! Örüljenek, hogy a magyar nyelv olyan díszes és bonyolult, hogy sokszor könnyebb rövid szavakat, angol kifejezéseket használni, hiszen sok külföldi ember már nyelvünk megtanulásának gondolatától is megijed. A nyelvet és a beszédet művelni és gyakorolni kell; az itt folyik és vonaglik a társadalomban, ahogyan az emberek változnak, változik az is.

Ugyanis a beszélt nyelv maga az önkéntelenül alkotott énekszó, az alaktalannak tűnő zene megszólaltatása, maga a művészet fizikája.

Schütz Brúnó

Bolyai gimnázium

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában