paleontológiai mesék

2017.11.29. 07:00

Csodálatos történetet mesélő fosszíliák

A masztodonok és a mamutok története nem csak arról mesél, mi történt a múltban, hanem ezen keresztül megérthetjük a jövőnket is – véli Dick Mol holland paleontológus, aki zirci látogatása során masztodoncsontokat vizsgált.

NA 

Még októberben érkezett Budapestre Dick Mol, a mamutok, masztodonok és kihalt rinocéroszfajok szakértője, számos tudományos kutatás és dokumentumfilm készítője. A holland paleontológus egy csoporttal érkezett Magyarországra, hogy megismerje a magyarországi közgyűjtemények fosszilis ormányos anyagát. Dick Molt Katona Lajos geológus főmuzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma (MTM BTM) munkatársa is vendégül látta Zircen, ahol a holland látogató nem tétlenkedett: négy darab, több mint száz csontból álló masztodonlábat is rekonstruált. A különleges, Romániában kiásott lelet történetéről a holland és a magyar kutató is mesélt.

Dick Mol úgy véli, a több millió éves leletek nem csak múltunkról, de jövőnkről is számos információval, okokkal és válaszokkal szolgálnak, amelyeket érdemes megismerni

- A masztodonok elterjedtek voltak Európában, de nagyjából hárommillió évvel ezelőtt Afrikából Európába érkeztek a mamutok, amelyek aztán elszaporodtak a Közel-Keleten, Ázsiában, Észak-Amerikában. A mamut sokkal nagyobb volt, mint a masztodon, így az ősmamut kiszorította őt, mivel ugyanazon a területen éltek, és nagyjából ugyanazt a táplálékot is ették. Ez vezetett a masztodon kipusztulásához – meséli Dick Mol még az MTM BTM tárlatának megtekintése során.

- A Felsőrákos határában talált masztodoncsontok kapcsán 2009-ben mentem ki

először Romániába, ekkor indult a leletmentési folyamat – számol be róla Katona Lajos geológus főmuzeológus. – Interneten olvastam a hírt, hogy találtak egy – akkor még mamutcsontváznak titulált – maradványt egy lignitbányában, és ezt egyetemisták fogják kiásni. Írtam levelet a baróti Erdővidék Múzeuma igazgatójának, hogy ha szükség van segítségre, akkor kimegyek, mivel már nagy tapasztalatot szereztem a 2006-ban feltárt csajági mamutok kapcsán. Az igazgató húsz perc múlva telefonált. Innen indult a masztodon bementése és konzerválása. Először egyedül mentem ki, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal évente 5-7 napokat töltöttünk kint barátokkal, szakemberekkel, hogy végezzünk a világ legépebben megmaradt masztodoncsontvázának konzerválásával – mondja Katona Lajos.

A szaktekintélynek számító
népszerű paleontológust,
Dick Molt (képünkön balra)
Katona Lajos, az MTM
Bakonyi Természet-
tudományi Múzeumának
geológus főmuzeológusa
látta vendégül Zircen

- 2010-ben öt nap alatt sikerült bementenünk az állat összes megmaradt csontját, ekkor találkoztunk az odaérkező Dick Mollal is, aki borzasztó segítőkész volt, ám akkor, nem sokkal a feltárás után megszakadt a közvetlen kapcsolat, többet nem találkoztunk személyesen. A masztodont leginkább Baróton, az Erdővidék Múzeumában láthatták az érdeklődők, majd rövid időre 2016-ban a barcarozsnyói dinoszauruszparkban állítottuk ki, csupán a lábcsontokat hoztuk át Magyarországra tanulmányozni – fejti ki a geológus.

- Az első ember, aki ezeket a csontokat ilyen állapotban feltárta, Katona Lajos. A kutatótársaim sem látták még együtt ezeket a csontokat – emeli ki Dick Mol, mikor már a felsőrákosi masztodonlelet lábcsontjait vizsgálja. – Rendkívül különleges dolog az, mivel a lelet, amellett, hogy ritka, csodálatos történetről mesél. Miért olyan fontos ez a láb? Ha vetünk egy pillantást a csontok találkozásának szögére, látjuk, hogy az állat lába úgy áll, mintha lábujjhegyen járt volna. Ez azt jelenti, hogy a talaj nagyon kemény volt. Puha talaj esetén a masztodonok teljes, kinyújtott lábfejükre ereszkedtek, így már egyetlen csontból megállapíthatjuk, hogy ez masztodon volt (a lábtartásukban is eltértek a masztodonok és a mamutok) – fejti ki a szakértő. – A lábcsontok nagyon fontosak a paleontológusok számára, mivel ezek nemcsak az állatról, de a környezetéről is rengeteg mindent elmondanak. Ezreket gyűjtöttem ormányosok lábcsontjaiból szerte a világon, ezért a kutatók segítséget szoktak kérni tőlem, hogy a hasonló leleteket összeállítsam. Legalább ötven csont található minden lábban, ami több mint kétszáz csontot jelent összesen, s mégis, mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Ezt rekonstruálni meglehetősen bonyolult, ha nem ismerjük az állat teljes anatómiáját – vallja a holland paleontológus. – Nagyon ritka, hogy ilyen állapotban fennmaradtak ezek a csontok, mert abban az időben, amikor a masztodonok itt éltek, jelen voltak a hiénák is, akik egy sikeres vadászat után megették a masztodonok belsőségeit, de a lábait is lerágcsálták, mert szerették a csontokat és a bennük található velőt. Ezért hiányoznak olyan gyakran a lábcsontok, de a baróti lelet kapcsán arra következtethetünk, hogy az állat talán egy sekély tóban hullott el, így az agyagos üledék kiváló állapotban őrizte meg a csontjait, amelyek kincset érnek egy paleontológus számára – állítja Dick Mol, aki úgy véli, a múlt alapján következtethetünk a jövőre. – Megjósolhatom, hogy a mai elefántok Afrikában és Ázsiában ki fognak halni, az őskori leletek alapján. Az ormányosok egy nagyon szerencsés állatcsoport, 45 millió évvel ezelőtt jelentek meg, s rengeteg, különböző fajuk volt, de csak kettő maradt, egy Afrikában és egy Indiában. Szóval, ha a múltba pillantunk, látjuk, hogy miként az összes ormányos, az elefántok is ki fognak halni. A paleontológusoknak együtt kell működniük, nemcsak a saját országukban, de nemzetközi szinten is, ennek érdekében háromévente mamutkonferenciát tartunk. Azt szeretném elérni, hogy Magyarországon is megrendezhessük a konferenciát, s úgy vélem, ez az országnak, az őslénytannak és az emberiségnek is fontos, mert meg kell értenünk, különösen a döntéshozóinknak, hogy a fosszíliák egy történetet mondanak el, amelyre érdemes odafigyelni.

Dick Mol a zirci múzeum gazdag tárlatát is megtekintette látogatása során.
A paleontológus elmondta, örömmel szervezne nemzetközi mamut-
konferenciát Magyarországon is

- Szeretnénk, ha lenne itt Magyarországon is ebből legalább egy olyan minta, amivel, ha valahol hasonló leleteket találunk, össze tudjuk vetni azokat, és így segítse a munkánkat – mondta el a sikeres rekonstruálást követően Katona Lajos. A Zircen összeállított, eredeti lábfejcsontok visszakerülnek ugyan Barótra, ám ezt a prototípust szeretné megőrizni a geológus, mint mondja, ezért a cél, hogy a csontok 3D szkennelve kerüljenek vissza a határon túlra. – Ahhoz, hogy az ősmaradvány ilyen állapotba kerüljön, igazi nemzetközi csapatmunkára volt szükség: a munkálatokban nagy segítségemre volt és van Szappanos Bálint geológus, a lelet mentésében és preparálásában Dendlyuk Mihály, Hoffmann Edit, Keserü Ildikó, Csermák Zsolt, Krizsán Sándor és Tóth Levente vett részt, a munka koordinálásában pedig kiemelkedő szerepe volt Demeter Lászlónak, a baróti Erdővidék Múzeuma igazgatójának. Ezzel a munkával nem ér véget a baróti ősmaradványmentés, hiszen ránk vár a padláson egy hasonlóan ritka jószág csontvázmaradványa is, amihez elsősorban pénz kell a konzerválóanyagra.

Dick Mol további tervei kapcsán elmondta, a kutatásoknak soha nincs vége, jelenleg is zajlik a mamutok DNS-ének vizsgálata. – A média folyton arról érdeklődik, szeretném-e klónozni a gyapjas mamutokat. Nem, ellene vagyok, ugyanakkor támogatom a DNS-ével kapcsolatos tudományos kutatásokat. A mamutok a klímaváltozás miatt haltak ki. A feltámasztásuk érdekes gondolat lehet például Steven Spielberg számára, de nem a paleontológusoknak, akik az okokat vizsgálják, miért haltak ki, s mi mit tanulhatunk ezekből az okokból ma. A mamutok klónozásához egyébként érintetlen DNS-re van szükség, s eddig azt nem találták meg sehol a világon. Biztos vagyok benne, hogy ilyet a következő tíz évben sem fogunk találni, de az emberiség nagyon okos, és a mai számítógépek hamarosan képesek lehetnek rekonstruálni a gyapjas mamut DNS-láncát. Remélem azonban, senki nem fogja megkísérelni klónozni ezeket az állatokat, mivel annak, hogy kihaltak, oka van, s ezt, a természet döntését tiszteletben kell tartanunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!