Írástörténész a Kaszinóban

A Batthyány Örökségközpont aulájában a Veleméren élő és alkotó a Magyar hieroglif írás című könyvét ismertette. Elhangzott, hogy a veleméri Cserépmadár szálláson felavatták Attila hun király kedvenc hadvezérének, Onogesiusnak emlékművét. Amikor Attila megindította Róma elleni hadjáratát, Onogesius egy éve már meghalt a catalaunumi csatában, de az Örök Város elleni sereget még ő szervezte meg. – A hun hadak valószínűleg áthaladtak Veleméren. Rómát elérve megállíttatta a sereget Attila, hogy megmentse a lakosságot és a kulturális kincseket – fejtegette.

– A feladata tehát a hun seregek győzelemre vezetése volt. Később Raffaello és Bernini festették meg Attila cselekedetét, de emlékműve csak Veleméren van egy nagyon időszerű idézettel: „Inkább leszek itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben”. Varga Géza elmondta, hogy „az akadémikus áltudomány azt találta ki, hogy a türköktől származik a magyar-székely-hun rovásírás”, pedig épp a türkök vették azt át hun őseinktől, mint ahogy aztán a törökök ugyancsak a hunoktól az adminisztrációt. A hunok magyarul beszéltek, és körülbelül kétezer török eredetű szó került a nyelvünkbe ebben a korban, míg a százötven éves török uralom alatt csak három. A magyar hieroglif írás a ragok hiányában nem volt alkalmas levelek vagy versek megírására, ezért kellett a betűírás. A szerző új könyve tankönyvszerű összefoglalása eddigi megállapításainak, felfedezéseinek.

A kiemelt kép csak illusztráció.