Megnyílt a Jávor Pál Terem az Agora – Savaria moziban

Bár a Vasvármegye színházi rovata 1936. május 24-én megírta, hogy amikor a Három sárkány című vendégjáték alkalmával, feszült nézőtéri várakozás után Jávor Pál kilépett a reflektorfénybe, a tapsorkán nemcsak a nagyszerű színésznek szólt, hanem annak a hajdani gyereknek is, aki anno Szombathelyen érettségizett. Feiszt György levéltáros az információ nyomába eredve kiderítette, hogy szó sincs érettségiről, viszont Jávor – akkor még Jermann – Pál családja tényleg élt Szombathelyen, ő pedig két öccsével egyetemben járt itt elemi iskolába. Voltaképpen ennek a – további titkok föltárását ígérő – kutatásnak az eredménye a teremavató, amelyen az Aradi Kulturális Központ két munkatársával együtt részt vett – és köszöntőt mondott – Bognár Levente, Arad alpolgármestere.

Arad és Szombathely között az Európai Kulturális Városok Szövetsége teremtett kapcsolatot, amelyet aztán a „Jávor Pál-szál” erősített tovább. Most ott tartunk, hogy Feiszt György kutatásai nyomán derült fény arra is, Aradon valójában hol, melyik utcában, melyik házban született az első magyar film-sztár, aki nemcsak sármőrnek, hanem színpadi színésznek is kiváló volt, bár ezekért a sikerekért nagyon meg kellett küzdenie. És nemcsak filmszínésznek, színpadi színésznek volt kiváló, hanem embernek is: a magyarországi zsidótörvények bevezetése után segítette egzisztenciájukban ellehetetlenített kollégáit, a segítségnyújtásnak azonban internálás lett a vége. Minderről Feiszt György ejtett szót a teremavatón, utalva arra, hogy Jávor Pálnak nemcsak a filmjeivel, hanem az életútjával is érdemes megismerkednünk.

A Jávor Pál Termet dr. Puskás Tivadar azzal adta át rendeltetésének, hogy „mindenki szombathelyi, kicsit még Jávor Pál is”. A polgármester köszönetet mondott Koczka Tibor alpolgármesternek az ötletért, Feiszt Györgynek a kutatásért, hozzátéve, hogy van még feladat: el kell dönteni, hol legyen emléktáblája Szombathelyen Jávor Pálnak. A Savaria mozi kamaratermét új székekkel, valamint akadálymentesítéssel készítették föl a névadóra, az NKA és az Europa Cinemas támogatásával.

Elállt a lélegzet, amikor a teremavatón megjelent Karády Katalin, személyesen: ahogyan Fekete Linda, a WSSZ színésznője megállt a filmvászon előtt, és elkezdte, hogy „mindig az a perc a legszebb perc (...), mindig az a csók a legszebb csók”, mintha megrezzent volna a mellette 2D-ben kivetített Jávor Pál-portré is. Közben Karády – talpig feketében – finoman kokettált az első sor férfivendégeivel. Harmonikán Peltzer Géza kísérte. Karády Katalin és Jávor Pál összesen hét filmben játszott együtt, a Jávor Pál Termet a Halálos tavasz című 1939-es klasszikussal avatták föl.