Érték az, amit számontartunk

2017.12.12. 11:30

Kulturális emlék az aprófalvakban: a simasági temetőkapu és a körítőfal

Vas megye 216 települése közül már több mint száznak van értéktára, ennyi helyen tartják fontosnak, hogy gyűjtsék, gondozzák értékeiket. Ez rávilágít, mennyi történelmi, kulturális emlék, épített vagy szellemi örökség van az aprófalvakban is. Sokszor kiderül, hogy vasi identitást erősítő értékek bújnak meg a kisközségekben.

Merklin Tímea

A Vasi Skanzen a megye hagyományos épített környezetét mutatja be Fotó: Nagy Jácint

 

A simasági temetőkapu eredetileg sírkápolna volt a 18. században Fotó: Nagy Jácint

Új elemekkel bővült a Vas Megyei Értéktár az idei utolsó bizottsági ülés döntései nyomán. Megyei érték lett a 13. századi magyarszecsődi római katolikus Kisboldogasszony-plébániatemplom, amely falutörténeti és építészeti szempontból is fontos, nemcsak hívők látogatják, hanem vallásturisztikai érdeklődésű kirándulók is. A Szecsődy család építtette 1242 és 1260 között. Azok a mesteremberek dolgoztak rajta, akik részt vettek a jáki templom építésében, és ahhoz hasonlóan sárkányfejes oszlopokkal látták el a főkaput. A templom freskói is középkori eredetűek, ahogy a szenteltvíztartó és több faragott szobor. Az építmény alatt található a Szecsődy család 750 éves kriptája, a templom körül az 1700-as évek elején lezárt temető.

A simasági templomot III. Festetics Pálné Bossányi Julianna építtette át barokk stílusúvá 1800-ban Fotó: Szendi Péter

Vitathatatlanul megyei érték a Vasi Skanzen, amely azt a hagyományos épített környezetet mutatja be, amelyben a megye lakói éltek az elmúlt 250 évben. A régi paraszti világ, a nyugati magyar határvidék néprajzi és természeti örökségét is láthatjuk a skanzen állandó kiállításain, de az itt rendezett kézműves foglalkozásokon, múzeumi órákon, szezonális vásárokon, folklórrendezvényeken is.

A simasági önkormányzat III. Festetics Pál szellemi örökségét, a temetőkaput és a körítőfalat javasolta, ezeket a már meglévő, Vas megyére vonatkozó, most kibővített „A Festetics család szellemi és épített öröksége” kategóriába emelte be az értéktárbizottság.

A Vasi Skanzen a megye hagyományos épített környezetét mutatja be Fotó: Nagy Jácint

III. Festetics Pál gróf Mária Terézia tanácsadója volt, felesége, Bossányi Julianna 1800-ban építtette át barokk stílusban a templomot. Hét gyermekük közül az első, az 1753-ban született Festetics Julianna, aki Széchenyi István édesanyja. Festetics György a Georgikon alapítója, Festetics Imre genetikus.

A simasági temetőkapu különlegessége, hogy eredetileg sírkápolnának készült 1745 körül, valószínűleg Somogyi István plébános végső nyughelyeként. Az új temető megközelíthetősége miatt alakították át kapuvá. A temető körítőfala a 18. században épült téglából, megmaradt szakaszait felújították.

A hazai értéktár folyamatosan bővül a javaslatok alapján. A Hungarikum Bizottság a napokban döntött a világszerte ismert magyar gulyásleves, a 800 éves pálos rend és a 240 éves hollóházi porcelán hungarikumgyűjteménybe való felvételéről. A Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a Magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése nyomán.

- A hungarikumtörvény megalkotásakor törekedtünk arra, hogy minden beleférjen, ami a magyar karaktert mutatja, azt, hogy kik vagyunk mi, mi mindenre lehetünk büszkék, így kerül egymás mellé a gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán, hogy csak a legutóbbi hungarikumokat soroljuk – mondta V. Németh Zsolt hungarikumokért is felelős államtitkár, országgyűlési képviselő a hétvégi daraboshegyi értéknapi disznóvágáson, hozzátéve, hogy az ő karakterét sem csak az államtitkári pozíció, az országgyűlési képviselői tisztség adja, hanem az is hozzátartozik, hogy időnként citerázni, nagybőgőzni is látjuk.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában