A rábahídvégi kastélyban

2017.12.16. 10:00

Rába, Híd és vég- avagy a név beszél

A rábahídvégi kastélyban most általános iskola működik. De milyen emléket őriz a patinás épület?

FEISZT GYÖRGY

A 19. század végén nyerte el mai arculatát Fotó: Unger Tamás

 

A 19. század végén nyerte el mai arculatát Fotó: Unger Tamás

Hídvég falu erősségének első írásos említése 1256-ból való. A Rába folyó átkelőjének stratégiai fontosságát és forgalmát jól mutatja Sebastian Burtenbach zsoldoskapitány 1532. évi jelentése a hídon át Bécs ostromára vonuló Szulejmán szultáni hadakról: „Nagy sietségben vannak, de a háromezer szekérrel képtelenek gyorsan haladni.” A visszatérést biztosan nem itt tervezték, mert Meszint pasa a hidat felgyújtotta. A helyreállított átkelőt 1547-ben Polányi Ferenc alispán mutatta be a vármegye gyűlésének. Hídvég a korai újkorban, a keresztény és pogány világ határán a vármegye egyik kulcspontja volt. 1602-ben a török portyák ellen szervezett lovasbandérium vezetőjének Hídvégi Horváth Ferencet választották. Vas és Sopron vármegyék nemessége „Őfelsége katonai alakulatának hídvégi táborában” 1605-ben döntött a Bocskai csapatai elleni fegyveres felkelésről. Ennek nyomán a Körmendet felszabadító Tilly ezredes itt győzte le Bocskai hajdúit. 1686-ig, Buda felszabadulásáig a Rába-mente, főleg Hídvég és Rum hídjainak őrzése állandó napirendje volt a nemesi közgyűléseknek. A hídvégi kastély a hagyomány szerint az átkelő védelmére a középkorban emelt erődítmény alapjaira épült. A Hermán nemzetségből származó Polányi család 1486-ban lett Hídvég birtokosa. A középkori kúria volt a magja a barokk stílusban emelt mai kastélynak. A mohácsi csatát követő másfél évszázad, mint láttuk, az állandó hadiállapot jegyében telt. Hídvég település – mint stratégiai védelmi pont – ennek volt alárendelve. Növekedését a török kiűzése utáni békeidők tették lehetővé. A Vasvár és Körmend közötti kereskedelmi út fontos állomása, mezővárosi kiváltságait a 18. század végére tudta megszerezni. A fejlődés előmozdításában a kulcsszerep a Bertha családhoz köthető: hídvégi birtokaikat 1733-ban vásárolták. Ők építették a barokk kastélyt. Bertha Ignác alispán unokáját báró Seebach Rezső vette feleségül, a rábahídvégi rezidencia 1873-ban a Seebach család kezére került. A kastélyt a 19. század végén bővítették, átalakították, ekkor nyerte el historizáló, eklektikus stílusú arculatát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában