5. alkalommal adott ünnepi hangversenyt a Ma’mint’Ti Színjátszó Csoport

Az énekharmóniák, a látvány, az óriási szeretetenergiák „adok-kapokjának” néző, énekes, csoportvezető egy-aránt részese volt. Öt év óta elmaradhatatlan része Sárvár kulturális életének a Ma’mint’Ti Színjátszó Csoport évzáró ünnepi koncertje. Idén sem volt ez másként. Harmincheten álltak a sárvári Szent László Katolikus Templom pódiumán és énekelték népdalokból, jazzből, acapellára álmodott angol és amerikai művekből és gospeldalokból összeállított műsorukat. – Eddig is sok energiánk volt ezekben a koncertekben, de most, hogy ötödször léptünk közönség elé, kicsivel még többet tettünk e mögé. Mi tíz percnek éreztük, ami csaknem két óra volt – mesélt a hangverseny impulzusairól Schimmer Roberta csoportvezető. A Ma’mint’Ti sokgenerációs színjátszó csoport. Ez nem könnyíti meg a színpadi munkát és a közös éneklést sem. A koncertre fél éven át készültek. Az éneklő közösség legfiatalabb tagja tízéves, a legidősebb harmincon túli. A repertoár összeállításánál sem lehet egyszerű a sokgenerációs társulat számára műveket találni. A technikai tudás mellett a szív, az érzések átadása is nagyon fontos szempont az előadás közben énekesnek, csoportvezetőnek egyaránt. A sok stílus bravúros technikát kíván az éneklőktől: a többszólamú műveknél volt, hogy kilencben hangzottak az énekharmóniák. – A cél az volt, hogy megmutassuk, hol is tartunk jelenleg – mondta a drámapedagógus.

A színjátszó csoport vezetője azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni: ők nem kórus, nem is szeretné, ha úgy kezelnék őket, hisz a klasszikus énekkar kereteibe nem illenek bele. Felállásban is mások, mint azt a kórusszabályok előírják, ő sem kórusvezető. – Mi egy színjátszó csoport vagyunk, akik együtt szeretnek énekelni is. A cél az, hogy ezzel is adni szeretnénk a közönségnek – definiálta önmagukat a vezető. Idén egyfajta válogatást állított össze a művészeti csoport négy év kedves dalai közül a legkedvesebbekből. De volt újdonságból is bőven. Ezek közül csak egyet ki-emelve: a csoporttal közösen lépett fel egy-egy dal erejéig Szendrei Boldizsár, a beat box, vagyis a szájdobolás elismert hazai művelője.

A Ma’mint’Ti azonban nemcsak hangzásban mutatott nagy egységet, hanem kinézetben is. Egyenruhájuk az egyszerű, a nemes elegancia jegyében készült, a sötétkék, a bordó, a szürke és ezek árnyalatainak váltakozásában. – Idén egy kis kitűző is pluszt adott az egységes kinézethez. Kondora Bálint és Anikó, akik a csoport tagjai, karácsonyi ajándékként Ma’mint’Ti emblémás kitűzőt készíttettek nekünk, amit mindannyian a kabáthajtókáinkra tűztünk – mesélte Schimmer Roberta. Azt is elmondta: az egyenruha hatással van annak viselőjére. Ha felveszi valaki, másképp viselkedik. Főleg a régebbi tagok érzik át ennek jelentőségét. – Az egyenruha nemcsak egy közösséghez tartozást jelent, hanem ennek igazi felvállalását az örömök mellett a nehézségeivel együtt. Ennek súlya van – fogalmazott a drámapedagógus.

Az előadás élményei közül a művészeti csoport vezetője az örömről, az érzelmi impulzusokról is mesélt: – Míg egy színi előadás során a kulisszák mögött vagyok, addig egy ilyen műsorban végig szemben állok a csoporttal. Nagyon erős impulzusok érnek, egyfajta érzelmi hullámvasút ez, ami köztünk végbe megy ilyenkor. De ugyanúgy most is, mikor egy dal végén megfordultam, a közönségtől ugyanezt az erős impulzust kaptam, miközben próbáltam magamból a legtöbbet adni – mondta. – Fantasztikus volt ez az „adok-kapok” a koncert alatt. Nagyon fárasztó, de csodálatos érzés, amit kívánom, hogy legalább egyszer mindenki átélhessen.

A koncertet, amely a „Dallam hátán, szelek szárnyán” címet kapta, idén is sokan várták, több mint háromszázan ültek a templomi padsorokban. Az együttes és vezetőjük úgy véli: Szüksége van az embereknek kilépni a hétköznapokból. Egy ilyen koncert épp megfelelő alkalom volt sokaknak most is erre. Aki pedig legközelebb Ma’mint’Ti produkciót látna, csak egy hetet kell várnia: jövő szombaton sanzonos estjüket Vasváron, a Nagy Gáspár Kulturális Központban mutatják be.