Himnusszá magasztosult szimfónia

2018.01.28. 11:00

A Berzsenyi Dániel Könyvtárban a 9. szimfónia volt a téma

Ez alkalommal is nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze Horváth Imre karnagy „Ezt látni és hallani kell” élvezetes komolyzenei sorozatának legújabb előadására a Berzsenyi Dániel Könyvtárban: Ludwig van Beethoven (flamand gyökerekkel rendelkező) német zeneszerző (1770-1827) utolsó befejezett szimfóniája, az 1824-ben elkészült 9. (d-moll) szimfónia (op.125) volt az elemzés témája.

Tátrainé Kulcsár Irén

Nagy Éva könyvtárigazgató köszöntő beszédében örömmel említette, hogy Horváth karnagy vezeti az egyik legsikeresebb rendezvényüket, amely egyre több zenét szerető és értő embert csábít be az előadásra.

A 9. szimfónia Beethoven egyik legismertebb műve, amelyet az emberiségre, az utókorra hagyott, és amelyet a bécsi klasszika nagy alakja már süketen komponált – mondta előadása kezdetén a karnagy. A négy tételből álló gyönyörű alkotás abban a korszakában született, amikor már sokan elfordultak a magányos, visszahúzódó, siket zeneszerzőtől, aki nem tudta kontrollálni, ellenőrizni a lelkéből jövő dallamokat, amelyeket kottajegyekké formált.

Horváth Imre karnagy tartott előadást a könyvtárban. Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Az előadó szerint „minden titok a kottában van elrejtve, a kottajelek olyanok, mint versekben a rímek, úgy hallgassunk zenét, hogy közben olvassuk a partitúrát is, így belénk rögzül minden hangjegye” – javasolta ez alkalommal is a megjelenteknek.

Videofelvételen több részletet is bemutatott közönségének a szimfóniából, a Bécsi Filharmonikusokat Leonard Bernstein amerikai karmester vezényelte. A mű első és második tétele a zeneszerző örömtelen, gyötrődő lelkiállapotát tükrözi, és csak a harmadik tételben csendülnek fel a békéről, a végtelen szeretetről, a vágyról szóló dallamok. A negyedik tételben többször ismétlődik egy gyerekdalhoz hasonló, kedves és egyszerű melódia, amely az előadó szerint úgy nyílik ki, mint egy legyező vagy egy virág. Beethoven ebben a tételben a zenekari hangzást az emberi hang csodájával egészítette ki, szövegeként a német költő, Friedrich Schiller 1785-ben írt Örömódáját választotta, négy szólistával és kórussal: hirdetve a zeneszerző eszméjét, az emberiség testvérré válásának gondolatát, a szeretet és az öröm dicséretét. (Ne feledjük, ez a zeneirodalom első szimfóniája, amelyben a legtökéletesebb hangszer, az emberi hang fölcsendül! A szimfónia az UNESCO listája szerint a világ emlékezete program része.)

„Egyesítsed szellemeddel,/ Mit zord erkölcs szétszakít,/Testvér lészen minden ember,/Merre lengnek szárnyaid.”

1985-ben az Európai Unió Beethoven Örömódáját választotta himnuszául, szöveg nélkül, az unióban használt számos nyelv miatt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!