Genius Savariensis

2018.04.19. 07:42

Márai Sándor Szombathelyen – Születésnapi előadás

A költészet napján nemcsak József Attila születésnapját ünnepeljük, hanem – bár ezt talán még mindig kevesen tudják - Márai Sándorét is.  

Pósfai Péter

Az előadásra, melyet dr. Czetter Ibolya tartott, sokan voltak kíváncsiak Fotó: NAgy Jácint / Vas Népe

Ez a születésnapi alkalom volt az apropója a Genius Savariensis Szabadegyetem nagy érdeklődéstől kísért előadásának: dr. Czetter Ibolya főiskolai tanár, az ELTE SEK Savaria Magyar Irodalomtudományi Tanszék megbízott vezetője Márai életművéről beszélt.

Az előadásra, melyet dr. Czetter Ibolya tartott, sokan voltak kíváncsiak Fotó: NAgy Jácint / Vas Népe

Mérleg és eszmecsere

E két gondolat indította az estét, hiszen a mai napig hiányos az a bizonyos mérleg, amit az olvasók és kutatók megvonhatnak Márai költészete, publicisztikái, regényei kapcsán, vagy éppen a Szabad Európa Rádió Vasárnapi krónika című műsorfolyamának rádiós szerkesztői tevékenysége alapján Márai Sándorról. Az eszmecsere pedig valódi folyamat, hiszen élete és művészete csupa talány – máig találgatásokra ad okot e szigorú tekintetű férfi, aki vénségére nem állhatta, ha fényképezték: „Az arcom magántulajdon…” Egy ember, aki ha kellett, a valódi szerelem szolgálója, ha kellett, a női nem pocskondiázója tudott lenni, miközben élete párjához, Lolához annak haláláig hűséges volt. Ember, aki soha nem volt képes elszakadni a polgári értékrendtől, s szeretett szülővárosától, Kassától, miközben New York vagy éppen Nápoly, a Vezúv városa volt az „átmeneti” otthona.

De vajon mi köze lehetett Márainak Szombathelyhez?

Az életét pisztolylövéssel, önkezével kioltó Márai, akinek művei csak szigorú feltételek teljesülése után, a rendszerváltást követően juthattak el a magyar olvasókhoz, évekkel a halála után, 2000-ben jelent meg egy szombathelyi emlékkonferencián. Professzor dr. Lőrinczy Huba munkássága a Márai-kutatás jegyében teljesedett ki. Neki köszönhető, az ő szervezésében jöhetett létre ez a konferencia, amelynek alapgondolata így hangzott: „Nem sokaság, hanem lélek tesz csuda dolgokat.”

Márai posztumusz reneszánszáról is hallhattak az érdeklődők Fotó: Nagy Jácint / Vas Népe

Az előadáson hallhattunk Márai posztumusz reneszánszáról, ahogy arra méltatlanok nap nap után kiragadják és öncélúan használják gondolatait.

Az előadás zárásaként az előadó hosszasan mutatta be a világpolgár Márai Sándor útját a szász ősök által épített kassai szülőháztól a Csendes-óceánig, ahová kívánságának megfelelően a hamvait szórták. Márai Sándor gondolatai a mai napig példát és értéket mutathatnak a XXI. század magyarjainak. Remélhetőleg életművének teljes feldolgozása nem várat még túl sokáig magára. „A műveltséget nem a gólya hozza.” E gondolattal – a szabad gondolat reményével távozhattak dr. Czetter Ibolya előadásának hallgatói az ELTE SEK épületéből.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában