2018.04.19. 07:42
Márai Sándor Szombathelyen – Születésnapi előadás
A költészet napján nemcsak József Attila születésnapját ünnepeljük, hanem – bár ezt talán még mindig kevesen tudják - Márai Sándorét is.
Az előadásra, melyet dr. Czetter Ibolya tartott, sokan voltak kíváncsiak Fotó: NAgy Jácint / Vas Népe
Ez a születésnapi alkalom volt az apropója a Genius Savariensis Szabadegyetem nagy érdeklődéstől kísért előadásának: dr. Czetter Ibolya főiskolai tanár, az ELTE SEK Savaria Magyar Irodalomtudományi Tanszék megbízott vezetője Márai életművéről beszélt.
Mérleg és eszmecsere
E két gondolat indította az estét, hiszen a mai napig hiányos az a bizonyos mérleg, amit az olvasók és kutatók megvonhatnak Márai költészete, publicisztikái, regényei kapcsán, vagy éppen a Szabad Európa Rádió Vasárnapi krónika című műsorfolyamának rádiós szerkesztői tevékenysége alapján Márai Sándorról. Az eszmecsere pedig valódi folyamat, hiszen élete és művészete csupa talány – máig találgatásokra ad okot e szigorú tekintetű férfi, aki vénségére nem állhatta, ha fényképezték: „Az arcom magántulajdon…” Egy ember, aki ha kellett, a valódi szerelem szolgálója, ha kellett, a női nem pocskondiázója tudott lenni, miközben élete párjához, Lolához annak haláláig hűséges volt. Ember, aki soha nem volt képes elszakadni a polgári értékrendtől, s szeretett szülővárosától, Kassától, miközben New York vagy éppen Nápoly, a Vezúv városa volt az „átmeneti” otthona.
De vajon mi köze lehetett Márainak Szombathelyhez?
Az életét pisztolylövéssel, önkezével kioltó Márai, akinek művei csak szigorú feltételek teljesülése után, a rendszerváltást követően juthattak el a magyar olvasókhoz, évekkel a halála után, 2000-ben jelent meg egy szombathelyi emlékkonferencián. Professzor dr. Lőrinczy Huba munkássága a Márai-kutatás jegyében teljesedett ki. Neki köszönhető, az ő szervezésében jöhetett létre ez a konferencia, amelynek alapgondolata így hangzott: „Nem sokaság, hanem lélek tesz csuda dolgokat.”
Az előadáson hallhattunk Márai posztumusz reneszánszáról, ahogy arra méltatlanok nap nap után kiragadják és öncélúan használják gondolatait.
Az előadás zárásaként az előadó hosszasan mutatta be a világpolgár Márai Sándor útját a szász ősök által épített kassai szülőháztól a Csendes-óceánig, ahová kívánságának megfelelően a hamvait szórták. Márai Sándor gondolatai a mai napig példát és értéket mutathatnak a XXI. század magyarjainak. Remélhetőleg életművének teljes feldolgozása nem várat még túl sokáig magára. „A műveltséget nem a gólya hozza.” E gondolattal – a szabad gondolat reményével távozhattak dr. Czetter Ibolya előadásának hallgatói az ELTE SEK épületéből.