2018.06.12. 12:13
Híres költők, írók ajánlásával: a dedikáció egykor és ma
A dedikálás manapság – különösen a könyvbemutatók alkalmával – elmaradhatatlan szertartássá vált. A könyvnapokon táblák hirdetik, ki melyik sátornál dedikál. Szabó Magda (aki még néhány szóval érdeklődött is a dedikációt kérőről) és más népszerű vagy aktuálisan divatos szerzők előtt hosszú sorok álltak/állnak és türelmesen várják a sorukat.
A kiváló szombathelyi irodalomtörténész, Lőcsei Péter 2012-ben Vasi Szemlében megjelent tanulmányában a Weöres Sándornak és a költő dedikációinak válogatását ismertette. Az összeállításban 19 költő, író – köztük Kodály, Várkonyi Nándor, Lengyel József, Örkény István, Jékely, Ottlik, Tüskés Tibor, Takács Gyula – ajánlotta könyvét a költőnek. Ebben az összeállításban Weöres Bárdosi Németh Jánosnak és a több kötetét szerkesztő Bata Imrének ajándékozott dedikált köteteket.
Figyelemre méltó dedikált könyvgyűjteménye volt a néhai Kiss Gyula szombathelyi antikváriusnak is és bizonyára másoknak is, akiről a közvélemény nem tud.
A szombathelyi Berzsenyi Könyvtár ma 81 muzeális értékű dedikált, illetve szerzői kézjegyű könyvet őriz. Például a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című József Attila kötetben, Tóth Árpád Az öröm illan, Babits Jónás könyve, Kassák Lajos 35 verse című kötetekben a költő kézjegye látható. Gazdag a dedikált könyvek gyűjteménye is: például több Weöres Sándor – Károlyi Amy dedikáció is (Gazdag Erzsinek, Gonda Györgynek), Csoóri Sándor és Nagy Gáspár Gonda Györgynek ajánlott könyvei. A helyismereti gyűjteményében (ezek frissebb keletűek) közel 500 darab a dedikált dokumentumok száma.
Az ajánlások két nagy csoportja közül az egyik – ez a gyakoribb – panelszerű mondatokban tisztelettel, barátsággal, baráti kézszorítással, nagyra becsüléssel, szeretettel ajánlja a szerző a könyvet új tulajdonosának. Az ajánlások zöme ilyen, hiszen olyan emberek kérik a kézjegyet, akit/akiket akkor és ott lát először a szerző.
A másik csoport, a néhány mondatos ajánlás, amely igazából a személyes kapcsolatot dokumentálja. Ez részint régebbi keletű ismeretség, barátság vagy – ez sem ritkaság – köszönetként valamilyen kisebb-nagyobb segítség gesztusa. Ezek az emberi kapcsolatoknak is fontos dokumentumai. Szentkuthy Miklós értelmezése szerint a dedikáció: „örök közelség, ezer emlék.”
Ázsiója lett a híres emberek dedikációinak, mert pénzben is kifejezhető értékké váltak, mert ritkaságok. Ritkaságok azért mert ezek a kötetek csak néhány száz példányban jelentek meg, szerzőik akkor még a közönség számára teljesen ismeretlenek vagy alig ismertek voltak. Aztán néhány éve bekerültek az aukciós házak árverései közé. Az idei könyvárveréseken már meglepően nagy összegekért cseréltek gazdát kiváló költőink dedikált könyvei. Például Radnóti Újhold című kötete 330 ezer, József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz 650 ezer, Juhász Gyula József Attilának ajánlott Testamentuma 2 millió 800 ezer, Ady Vér és aranya 3 millióért cserélt gazdát.
A dedikált könyvek egy része, lehet, hogy a nagyobb része ma is még talán ismeretlenül is magángyűjtők könyvtárában lappang vagy büszkék rá a tulajdonosok és joggal őrzik azokat.