2018.06.19. 07:00
Irodalmunk szerény szolgálói száz évnyi kalandja
Az ünnepi könyvhét zárórendezvényeként mutatták be a Berzsenyi könyvtárban a két irodalomtörténész, Kántor Lajos és Láng Gusztáv Száz év kaland Erdély magyar irodalmáról (1918–2017) című közös művét. A csíkszeredai Bookart Kiadónál megjelent irodalomtörténeti tanulmánykötetet Dávid Gyula szerkesztette.
Fotó: Pixabay
A tavaly elhunyt Kántor Lajos már nem foghatta kézbe a tanulmányokat, esszéket, kritikákat tartalmazó kötetet, de a kéziratot olvasta, és öröm volt számára, hogy pontot tehetett a nagy munka végére.
A bemutatón Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett Láng Gusztáv egyetemi tanárral, aki az új könyv bemutatása előtt szólt egy másik irodalomtörténeti munkáról: a Kántor– Láng-könyvként ismert műről. A Romániai magyar irodalom 1945–1970 majdnem fél évszázaddal ezelőtt, 1971-ben jelent meg, és kettőjük kritikai tevékenységének összefoglalása.
Az újabb közös mű Láng Gusztáv szerint korántsem önmutogatás akart lenni, hiszen a kötetbe összegyűjtött írások léteztek. Eredetileg nem határozott szándékkal írták, hanem meglévő, csaknem fél évszázad dolgozataiból állították össze: megmutatva két irodalmárnak és kritikusnak az 1950-es évek végén kezdődött pályáját, munkásságának sajátosságait, eredményeit, teljesítményeit és a buktatóit is.
Láng Gusztáv elmondta: a könyvben tanulmányaik olvashatók a rendszerváltozás utáni időszakból is, mivel akkor már szabadon lehetett írni, és ez a kritikájuk hangvételén érezhető. Időközben az erdélyi magyar irodalom fogalma földrajzilag is kitágult, új kötetükben olyan szerzők is szerepelnek, akik ma nem Erdélyben élnek, ám munkásságuk szorosan kapcsolódik az erdélyiséghez. A nemrég megjelent könyv a szerző szerint józan válogatás kritikai írásaikból, szemlélteti hűségüket és következetességüket a hajdani Kántor– Lánghoz, amelynek értékelveit nemcsak megfogalmazták, szolgálták is.