Hóember, avagy az olvasó hideglelést kap a skandináv krimiktől: könyvtári előadás

A Faludi Ferenc Könyvtár programja a Hidegzóna címet kapta. Dr. Fűzfa Balázs azt feszegette, miért szerepel most ez a műfaj a könyves toplisták élén. „A skandináv krimiket nagyon sokan szeretik, viszik, mint a cukrot – mondta. – A detektívregényt Edgar Allan Poe teremtette meg, de bőven van magyar vonatkozás is. A hóhér kötele című őshorrort – bármily meglepő – Petőfi Sándor követte el 1846-ban, ez az első magyar krimi. Petőfi cenzora száz forintot adott a szerzőnek azért, hogy ne jelenjen meg az írás… Nem illett a szabadságharc költőjéhez.”

És mehetünk tovább a konszolidált írók sorában. Katona Józseftől ott van a Jeruzsálem pusztulása, ez a groteszk haláltánc.

– A krimi arra való, hogy individuális vagy közösségi feszültségeinktől megszabaduljunk. Úgy tűnik, most a skandináv országokban van ebből a legtöbb, vagy legalábbis jócskán. Ez foglalkoztatja most az északiakat, a borzongás és az izgalom utáni vágy pedig egyidős az emberiséggel. A különbség az, hogy míg például a Bűn és bűnhődésben öt százalék az izgalom és a gyilkos utáni hajsza, és kilencvenöt százalék a filozófia, addig ez egy krimiben – például a manapság oly népszerű skandinávban – éppen fordítva van. A kérdés, ki melyiket helyezi magasabb polcra – fejtegette az irodalomtörténész. Majd így folytatta:

– A legtöbben az izgalom, a rejtvény és rejtély, a logikai fejtörők, a szórakozás, valamint a szellemi kaland miatt döntenek a krimik mellett. Most a skandináv szerzők vannak középpontban és a népszerűség csúcsán, ezekben elképesztő fordulatosság és igen kegyetlen jelenetek is fellelhetők. A skandináv szerzőknél szinte kivétel nélkül megjelenik a humor is a krimikben, ami általában a párbeszédekben érhető tetten, és valamilyen módon köthető a hatósági szervhez, a rend­őrhöz vagy nyomozóhoz. Az írók rendkívül nagy gondot fordítanak arra, hogy a dramaturgia pedig filmszerű legyen, így nem véletlen, hogy több krimi megjelent már a vásznon, például Joe Nesbo Hóember című alkotása – emelte ki Fűzfa Balázs.

Az irodalomtörténész úgy összegzett a körmendi könyvtárban, hogy a krimi szocializál az olvasásra, ami már önmagában sokat jelent. Emellett fenntartja, mozgásba hozza az olvasásélményt, ami a mai rohanó világban igencsak nagy fegyvertény.