Törökországi történetek és Kollázsok osztrák és magyar művészektől Kőszegen

Tavaly Török impressziók címmel Gustav Just bécsi festő munkáiból rendeztek nemzetközi kiállítást, 2016-ban Pipacsmező – háborúk virágai címmel fotótárlatuk nyílt. Minden év augusztusának első hétvégéjén megelevenedik Kőszegen az 1532-es török elleni összecsapás, azzal párhuzamosan szervez kiállításokat a Kőszegi Művészeti Egyesület. Egy ideje a Jurisics-várban tartott bemutatók különleges színt visznek az Ostromnapok kulturális palettájára – „az idei, a Törökországi utazások is szép lesz”, ígéri prof. dr. Lőrincz Zoltán művészettörténész, akivel a kétnyelvű, 2005-ben alakult egyesület közelmúltjáról, jelenéről is beszélgettünk

Először a statisztika:

a honlapon még a 2013-as taglétszám szerepel, 127-en voltak akkor, közülük 45 művész. Azóta „fogytak”, óriási veszteség, hogy az alelnökük, Erwin Birnmeyer festőművész, művészettörténész már nincs köztük: a világlátott, európai ember fantasztikus motorja volt az egyesületnek, mondja az alapító. A tagok származási országa viszont nagyjából stimmel: Magyarországon kívül Ausztriát, Hollandiát, Németországot, Svájcot és az USA-t is képviselik művészek a szervezetben. Negyven százalékuk külföldi, ebből 20 százalék osztrák – részben a professzor „talált rájuk”, részben maguk jelentkeztek és kérték a felvételt. Van olyan osztrák, aki Kőszegen él, és olyan is, aki a környéken, 40-50 kilométerre Burgenlandban. A tartományban kevésbé volt impulzív a kulturális élet, az ő hatásukra kezdtek művészegyesületek alakulni, jegyzi meg a professzor, aki 2003-ban fogott hozzá a Kőszegi Művészeti Egyesület szervezéséhez.

Unterrabnitz községből származik Harro Pirch, Burgenland egyik legnagyobb művésze, ő is tagja az egyesületnek – általában a török anyagért ő a felelős, mondja. Így gondolták az idén is, az általa tervezett isztambuli festőhét anyagát mutatták volna be, de máshogy alakult: a Törökországi utazások kiállításon hat művész munkáiból láthat válogatást a közönség augusztus 2-ától a Jurisics-vár lovagtermében.

– Ráfeledkezhetünk majd a kappadókiai tájra fotókon, Marosfalvi Antal szoborral jelentkezett, Kamper Lajos a fi nom technikájával, színkezelésével tűnik ki.

Izgalmas kompozíció Erhard Ehmé, aki eredetileg építész, belsőépítész, és Rohoncon él. Claudius Schöner festő is járt Törökországban, őt a karakterek, az ember érdekli, a török világ. Négy osztrák, két magyar – megint a nemzetköziség kifejezése – emeli ki Lőrincz Zoltán, aki kurátora is volt a kiállításnak. Egy másik tárlatra is felhívja a fi – gyelmet, amely ugyancsak kapcsolódik az Ostromnapokhoz, Kollázsok a címe: a Párizsban élő hazánkfia, Lengyel Jenő textildizájner és Kovács Anikó alkotásait augusztus 1-jén, a református templom Csillag termében nézhetjük meg először, és ha tetszett, újra szeptember 3-áig.

Lőrincz Zoltán, aki a művészettörténet szakot Svájcban és Budapesten végezte, tanult Birminghamban, 17 könyvet írt, 7 ezer kötetes könyvtára van, anyanyelvi szinten beszél németül és hisz az európai eszmében, többször hangoztatott mondatával köszön el: „Kőszeget az Isten is a művészetek városának teremtette”.