Harmincöt ismerős helyszín

2018.09.05. 11:30

Galambos Berni manóinak kalandjai Vas megyében

A vasi tájak mesések – tudjuk ezt mindannyian. Viszont azt már kevesebben, hogy gyermekeknek szóló történetek helyszíne is megyénk: ősszel már három köteten át követhetjük apró manók kalandjait erdőkben, réteken, vízpartokon. A szerzővel, Galambos Bernivel beszélgettünk.

Nemes Judit

Galambos Berni gyerekkorától ír történeteket Fotók: Unger Tamás/Vas Népe

Egy-egy kirándulás alkalmával elmerengünk a vasi épített örökségeken és a természeti szépségen, Galambos Berni ezt továbbgondolva manós fantáziavilágba invitálja a gyermekeket és szüleiket az Őrségben, Bozsokon vagy éppen a Kerka-pataknál az ősszel háromkötetessé bővülő Manóságok sorozatban.

Galambos Berni gyerekkorától ír történeteket Fotók: Unger Tamás/Vas Népe
A versgyűjtemény – és a megyei manósorozat első két kötete

Berni otthonában fogadott, süti és kávé mellett kérdeztem arról, hogyan vezetett az útja a manómesékig. – Egész életemben ezt szerettem volna csinálni. Már kislánykoromban tanítónak készültem; otthon, a szobámban képzeletben gyermekeket okítottam, mindig erre vágytam – mesélte csillogó szemmel.

Az egyházasrádóci iskolában dolgozik tanítónőként: mától második osztályos diákok osztályfőnöke lesz. – Soha nem munkaként gondolok a tanítóságra, az életem része, egyfajta szerelem: akadtak rosszabb napok, de alapvetően mindig vidáman éltem meg a szakmában eltöltött harminc évet – tette hozzá. Történeteket gyermekkora óta írt, kezdetben csak családtagjainak olvasta fel azokat, különben az íróasztal fi ókjában pihentek. Később, kamaszként inkább a melankolikusabb hangvételű versek kezdték érdekelni. A főiskola jelentett forduló pontot számára, amikor a Végtelen történet című Michael Ende-regényről készítette szak dolgozatát, a mese és a regény kapcsolatát kutatva: a diplomamunkájára felfi gyelt dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, aki az abból készített kivonatot megjelentette a főiskolai folyóiratban. A következő mérföldkő a mesekönyvek írásához vezető úton gyermekeinek megszületése volt, lányai több alkotás inspirációját adták – az ebben az időszakban írt versek közül többet a Dörmögő Dömötörben is lehetett olvasni, Zsoldos Vera grafi kusművész illusztrációi mellett. A szálak végül egy pontba futottak: elkészültek a Vas megyei manóságok. – A történetek alapvetően nem vasi tájakon játszódtak, a Szülőföld Könyvkiadóval közösen gondolkodva jött az ötlet, hogy hozzuk közelebb a gyerekeket a megyei értékekhez, mutassuk be nekik is a kirándulóhelyeket, amelyek a kötetben a manós mesék helyszínét adhatják – emlékezett vissza Berni, aki ezután kutatni kezdte a szívéhez közel álló településekhez tartozó erdők, rétek, szántóföldek nevét, amelyeket bele tudott illeszteni a történetekbe; azokat olyan jellegzetes növényekkel, állatokkal, mondákkal, néphagyományokkal kiegészítve, amelyek az adott tájhoz kötődnek. A mesék aktív szereplői a manók: Fűszálfésülő, Kéregfeszegető, Lepkepiktor és így tovább – odúkból, fák kérgéből bújnak elő. Több alkalommal tette a helyszínt Viszákra az írónő, ott született az édesapja. Van olyan manótörténet, amelynek a színpadi változata is elkészült.

A didergés és az álmodozás után a manósorozat harmadik darabja, a Lics-locs – Vizes manóságok Vas megyéből hamarosan megjelenik.

Mindeközben: a Szivárványos gyermekversek című 2017-es Galambos Berni-kötet megzenésített darabjaihoz CD-t készített Bujtás Ervin. Az interaktív műsorral járják az óvodákat, iskolákat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában