2018.09.26. 11:30
Tablókra került Újperint története: volt itt reptér és ikonikus fa is a legenda szerint
Öt tablón rengeteg fotó Újperint múltjából. Hubertusz-vadászat, reptér és még sok érdekesség. A rendkívüli helytörténeti összefoglaló állandó kiállításként került a közösségi házba, hamarosan pedig egy könyv foglalja össze a felkutatott és rendszerezett információkat. És ez csak az első része dr. Pál Ferenc sorozatának.
Megtalálták magukat a képeken. A múltidéző tablók előtt Kovács Ferencné és testvére, Farkas Istvánné Fotó: Szendi Péter
– Ezek a mi gyerekkori képeink. A kiskirályné képen rajta vagyunk mind a ketten, itt ő a húgom, itt vagyok én. Ő itt a barátnőm volt, ő is, mind ismerősök – mutatta a „Pünkösdi játék 1942” címet kapott képet Kovács Ferencné és testvére, Farkas Istvánné, de a húguk, Marika is ott volt a kiállítás-megnyitón.
Kő a kőre címmel állították ki az öt tablót az újperinti közösségi házban, dr. Pál Ferenc levéltáros munkája az összegzés. – Ezelőtt másfél évvel kezdtem el a gyűjtést egy kis kézi szkennerrel és a laptopommal. Ledöbbentem, hogy Újperinten mennyi minden megmaradt. Nem is biztos, hogy a legidősebbek emlékei, hanem ami még szebb, a fiak megőrizték az apák emlékeit. Akkor jött a gondolat, hogy ezeket az emlékeket jó lenne összevetni levéltári forrásokkal. Döbbenten tapasztaltam, hogy az interjúalanyaim információinak igazságtartalma 95 százalékos – számolt be a levéltáros.
A történetek után kezdte el gyűjteni a fotóanyagot. – Van egy elmosódott fényképünk például lovasokról. Futkároznak egy mezőn, emberek nézik őket. Aztán a Vasvármegyében találtam meg, hogy itt, Újperinten tartottak egy Hubertusz-vadászatot. Hadgyakorlatot nem lehetett tartani a két világháború között, ezek a Hubertusz-vadászatok helyettesítették a lovasság gyakorlatait – számolt be az egyik érdekességről.
És mesélt még a munkamódszeréről: a közösség egészével megbeszélte az információkat. Egy-egy találkozás alkalmával a levéltáros elmondta, mit talált, arról a helyiek elmondták, hogy igaz-e vagy sem. Persze itt is volt érdekesség – ha úgy tetszik, titok. – Találtam egy levéltári forrást az újperinti reptérről. Elmondtam az egyik fórumon, mondták a helyiek, hogy lehetetlen, itt aztán soha nem volt reptér. A következő héten mentem Karcsics Lászlónéhoz, elmondta, hogy nem akart beleavatkozni a vitába, de neki van két fotója a repülőkről és a reptérről, ami itt volt a falu határában. Valószínűleg a nagynénjeinek udvaroltak a pilóták, ezért itt hagyták az arcképeiket; ezáltal értékes információkhoz jutottam – mesélte.
Említette Újperint pecsétjét: egy nagy fa volt rajta. – Újperint irtásfalu volt. Itt 1779 előtt hatalmas kiterjedésű erdő volt, innen kaptak fát a zanatiak, a szentmártoniak, az óperintiek. A legenda szerint egyetlen fa maradt meg, azt őrizgették majdhogynem évszázadokon át. És ez került Újperint pecsétjére. Az 1907-es közigazgatási reform idején minden község egyen pecsétet kapott, de Újperint akkor is belevésette ezt a fát a saját pecsétjébe. Ez árulkodik a hagyománytiszteletről, az életbe és a jövőbe vetett hitről is – summázta dr. Pál Ferenc.
Elárulta, hogy a Szülőföld Kiadó gondozásában nyomtatásba kerülhet a kutatás most tablókon látható eredménye, Újperint talán már jövőre könyvlapokra kerül, miközben dolgozik Zanat helytörténeti feldolgozásán a levéltáros.
A kiállított tablók állandó tárlatot adnak, maradnak a közösségi házban. Méltatta a tárlatot Csány Péter plébános és a megnyitón a városrész önkormányzati képviselője, Ágh Ernő is ajánlotta a gyűjteményt. Felidézte, hogy az 1970-es években járt először itt, akkor katonaként a gyár építésében vett részt. – Aki szeretné megtekinteni, annak részt kell vennie a 9 órai szentmisén, és aztán szól Margit néninek, nyissa ki a közösségi házat – mondta dr. Pál Ferenc levéltáros.
