Fejünk felett a csillagok

2019.01.28. 10:00

A Savaria Múzeum tematikus kiállítás sorozatához idén izgalmas előadások is kapcsolódnak

Mióta ember az ember, fontos számára, hogy mit tudhat meg a csillagokból, és visszaverődő fényükben önmagáról. Ezt a hatalmas kérdéskört szedi darabokra a Savaria Múzeum és intézménytársainak Astro kiállítás-sorozata, amelyhez a tavaszi félévben előadások is kapcsolódnak.

Merklin Tímea

Astro, Iseum

Fotó: Unger Tamás

A tavaly elindított sorozat öt intézményben mutatta be a témát különböző nézőpontokból, az öt tárlatból idén három még áll. A Vasi Skanzenben azt láttuk novemberig, hogy milyen szerepet töltöttek be a Nap, a Hold és a csillagok a hagyományos közösségek életében, a Szombathelyi Képtár decemberig szondát küldött a jövőbe. 2019-re három Astro-tárlat maradt: a Savaria Múzeum dísztermében a Planetária márciusig, a Smidt Múzeumban az idővel kapcsolatos igazságokat keresik májusig, az Iseumban a Varázslás és csillaghit összefüggéseit mutatják be júliusig.

Csodálatos a magyar nyelv, sokféleképpen fejezi ki a hétköznapi ember és a világegyetem viszonyát. Nemcsak a tudományos és vallásos életben, az imákban, de szólásainkban is megjelenik az égre nézés. „A csillagokat bámulja” – mondják arra, ha valaki lustálkodik. A „csillagokat is lehozná neki az égről” – fogalmazunk, ha azt látjuk, hogy valaki mindent megtenne egy másik emberért. „A csillagokból olvasnak” a jósok, a szerencséseknek „felragyog a csillaga”. A múzeum a tudományok helye, ahol mélyebbre áshatunk és megtudhatjuk, milyen tapasztalatokból kristályosodott ki ez a gondolkodás, amely tükröződik a nyelvben. A Planetária kiállítása Keplertől a modern űrtáv­csövekig kalauzol, az ember számára az elmúlt évtizedekben feltárult bolygórendszerekbe vezet, és megmutatja, hogy minden víziónknál és legszürreálisabb fantáziáinknál is érdekesebb a csillagos ég nyújtotta valóság, és ebben magyar kutatóknak is komoly eredményeik vannak.

Astro, Iseum
Fotó: Unger Tamás

A Smidt Múzeum a múló időt, a klimatikus változásokat, az emberi élet fordulóit, az időjárási megfigyeléseket tematizálja Kepler munkássága mellett, a helyi csillagászok, a herényi Gothard fivérek tevékenységére fókuszálva. Megjelennek a különleges égi jelenségek, a 19-20. századi napfogyatkozások helyi észlelései és megörökítései is. Az Iseum az ókori népek csillaghitéhez – „amint fent, úgy lent” – kapcsolódó varázslatokat idézi fel az időszaki kiállításán. A tárlathoz kínált előadás-sorozatban (február 7., 21, március 7., 21.) az antik mágia szöveges régészeti emlékei között előkerülnek az átoktáblák, ráolvasások, a titkos vagy legalábbis kevesek által ismert ógörög nyelven írt ólomlemezkék. Láthatjuk, hogy az ember nemcsak a „felső világhoz” fordult segítségért, ha erejét meghaladó ügye volt, hanem az alvilág erőihez is. Ezen a tavaszon az Astro kiállításokban igazi asztronauták lehetünk, merülve űrbe, zűrbe, kozmoszba, éterbe, éberen figyelve, hogyan állnak össze a fejünk felett a csillagok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában