A Székesegyház és a Püspöki Palota zenei gyöngyszemeket gurít a közönség elé

Dr. Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója elmondta: igyekeznek mindig megtalálni az egyensúlyt, hogy a klasszikus zenén belül a különböző stílust képviselő „zenei gyöngyszemek”, különlegességek eljussanak a hallgatókhoz. Továbbá céljuk az, hogy a közönség előtt már ismert művészek, együttesek mellett bemutassanak olyan fiatal zenészeket is, akik pályájuk elején tartanak, vagy a nevük még kevésbé ismert a nagyközönség számára.

– Szeretnénk olyan „hazai”, szombathelyi művészeknek is lehetőséget adni a bemutatkozásra, akik itthon és külföldön egyaránt jelen vannak, részt vesznek a zenei életben: koncerteznek, tanítanak – fogalmazta meg az igazgató. – Irodalmi estjeink is igazi csemegék voltak mind ez idáig, hiszen olyan neves művészeket sikerült megnyernünk, mint Kútvölgyi Erzsébet vagy Hűvösvölgyi Ildikó. Ez most sem lesz másként, ezúttal a 2018-ban Szépíró díjat nyert Molnár Krisztina Rita költőt, írónőt hívjuk meg. Folytatjuk az Martinus orgonafesztivált, amelynek a székesegyház ad otthont. Örömmel vesszük, hogy ezen koncertek iránt minden alkalommal egyre nagyobb és nagyobb az érdeklődés.

Vendég lesz február 12-én a szombathelyi gyökerű Gyenge András, aki zenészcsaládban nevelkedett, a szülei is zenészek, ő is a Savaria Zenekar tagja, szólamvezető csellistája. Kamaraestjükön Kulhay Géza zongoraművésszel együtt lép fel, aki többféle zenei stílusban otthonosan mozog a könnyű­ze­nétől a dzsesszen keresztül a komolyzenéig. Karasszon Eszter, a debreceni születésű fiatal csellista február 26-án játszik nálunk. Szintén zenészcsalád sarja, több hazai és nemzetközi verseny résztvevője. Kitüntetéssel diplomázott a Zeneakadémián, fellép szólóban, kamarafelállásban, zenekarban, muzsikált Európán kívül Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban. Szatzker Zsanett harmonikaművésszel jön, aki pedig Németországban, a Hannoveri Zeneakadémián diplomázott, és koncertezett már Dániában, Svájcban is.

Az UniCum Laude ének­együttesnek azért örülhetünk március 5-én, mert műsoraikat a zenetörténet ritkán hallható, különleges darabjaiból építik fel. Repertoárjukon megtalálhatók a reneszánsz, az egyházzene és a madrigálok legszebbjei csakúgy, mint a modern hangzásokra törekvő kortárs zenei művek. A Tayos Quartet szaxofonistái március 19-én lesznek a vendégeink. Meghallgathatjuk, miért van az, hogy a kvartett egyre népszerűbb, világszerte hódító klasszikus zenei felállás. Fejérvári Zoltán zongoraművész április 2-án érkezik. Ő több nemzetközi verseny díjazottja, 2015-ben Junior Prima díjban részesült, 2018-ban 1. díjat nyert a montreali nemzetközi zongoraversenyen.

Molnár Krisztina Rita költő, író, műfordító május 7-én jön hozzánk Szombathelyre. Dr. Perger Gyula azt emeli ki vele kapcsolatban, hogy az írástehetségéről nem gondolja, hogy erény, inkább azt, hogy állapot, hogy költőnek lenni nem választás kérdése. Kamaszkora óta folyamatosan publikál folyóiratokban, antológiákban, hét önálló kötete jelent meg. A gyökereiről szólva az igazgató figyelemre méltónak tartja, hogy Molnár Krisztina Rita is zenészcsaládban nőtt fel, ahol mindenki tanult hangszeren játszani, ő maga is zongorázott nyolc évig. Édesapja zeneszerző és a Szegedi Színház karmestere. A szerző gyerekverseiben, meseregényeiben is szerepet, jelentőséget kap a muzsika, amely a népzenéből, a természet hangjaiból táplálkozik.

Érdemes előrevetíteni Kiss Zsoltnak, a pannonhalmi apátság orgonistájának koncertjét, amely május 21-én lesz a székesegyházban. A művész jelenleg a szombathelyi művészeti szakközépiskola orgona- és zeneelmélet-tanára, valamint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium ének- és orgonatanára. Többször koncertezett Németországban, Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, valamint hazai városokban.

A Szent Efrém férfikar már nem ismeretlen a szombathelyi közönség számára, hiszen visszatérő vendég. Idén június 4-én adnak hangversenyt a székesegyházban. Perger atya felhívja a figyelmet arra, hogy az együttes névadójáról, a 4. században élt Szír Szent Efrémről feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. Már kortársai is a „Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illették. A férfikar megkapta a Magyar Örökség és a Budapest Márka díjat. Bevezetik hallgatóságukat a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségébe, a magyar férfikari hagyományokba, amelyet olyan zeneszerzők képviselnek, mint Liszt, Bartók, Kodály vagy Ligeti. Ezenkívül népszerűsítik a vokális kortárs zenét. Idei műsoruk Magyarország egyházzenei életének fényes korszakába kalauzol el minket, amely megidézi Mátyás és Beatrix korának nagyszerű budai zenei életét, és merít a 15. század nagy egyházzenei komponistáinak repertoárjából. A műsor a Mátyás Graduále – a legdíszesebb kiállítású corvina – gregorián zenéjére épül elsősorban, ehhez társulnak a század nagy művei és kivételes tehetségű alkotói.

Dr. Perger Gyula elmondta, hogy a Martinus koncertek egyik fő szerkesztési elve a változatosság, de az is, hogy az alkalmak kuriózumok legyenek, vagyis sikerüljön olyan hangversenyeket szervezni, amelyek máshol ritkán hallhatók. Így kerülhet a programba például egy szaxofon­kvartett, vagy olyan formáció, mint a cselló-harmonika. Az elmúlt szezon hangversenyei között volt például hárfa-gitár, de hárfa-fuvola-ének felállás is, rendkívül nagy sikere volt.

Az előadók szakmájuk csúcsát képviselik, minden esetben garantált volt a minőség. Nem véletlen, hogy ezeket a koncerteket tavaly összesen háromezren látogatták – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, hogy a két megszokott helyszín kínálja a maga adottságait: a püspöki palotában a kamaraprodukciók kapnak helyet, a székesegyházban a nagy létszámú, kórus-zenekaros vagy orgonahangversenyek.