Macskajaj, Surda és sok más

2019.01.26. 15:30

Húsz éves a Koprive Tamburazenekar – Ellátogattunk hozzájuk Szentpéterfára

A tücsökciripeléstől a dalmát tengerpart tündéri dallamvilágáig vezet minket 20 éve a Koprive Tamburazenekar. Szentpéterfán jártunk egy kultúrházbeli próbán.

Merklin Tímea

Elöl Tímár Dusán és Kohuth Miklós, mögöttük: Temmel Miklós, Harangozó Róbert, Kovács András, Filipovits Rajmund, Handler András

Fotó: Unger Tamás

Egy utazást kínálnak a Koprive fiúk hangszerrel a kezükben, csak egyetlen pengetésre várva, mivel kezdjék el. Sodornak magukkal a lendületes táncmuzsikában, vagy azt mutatják szelíd mosollyal, kicsit a tamburára hajolva, hogyan fejezik ki zenei nyelven a sóvárgást, susogva, mint a szomorú szél.

Három generáció van jelen: Kohuth Miklós (47), Handler András (45), Filipovits Rajmund (39), Temmel Miklós (37), Harangozó Róbert (35), Kovács András (30), Timár Dusán (29), az idősebbek húsz, a fiatalabbak tizenegy éve játszanak az együttesben. Zeneiskolába egyikük sem járt. Azt mondják, Szentpéterfán természetes adottság a zenei tehetség, a Vas megyei falvak közül itt a legnagyobb az egy négyzetkilométerre eső muzsikusok száma, ki népzenével, ki elektronikus szórakoztató zenével foglalkozik.

A Koprive tagjai gyerekkori barátok, többen rokonsági viszonyban is állnak egymással, ketten érintettek keresztapaságban. Mindenki ugyanott kezdte: A Gradistye Néptáncegyüttes kíséretében. A tamburazenekar kezdetben a helyi néptáncosok kísérőzenekara volt, aztán annyit hívták őket külön is szerepelni, hogy saját lábra álltak. A tagok más civil szervezetekben is aktívak, gondoskodnak róla, hogy a különféle stílusú zenészek jól megférjenek egymás mellett a helyi rendezvényeken. Évi harmincöt-negyven fellépésükből mindössze négy-öt van a szülőfaluban, a többi olyan nyugat-magyarországi és ausztriai településeken, ahol ápolják a gradistyei horvát hagyományt, amit ők is képviselnek. Állandó vendégek Nardán, Horvátzsidányban, Undon, Kópházán, Bezenyén, Bécsben, Pozsonyban, Alsópulya környékén falunapokban, búcsúkban, keresztelőkön, születésnapokon, lakodalmakban, horvát fesztiválokon, esteken, kiállításmegnyitókon, könyvbemutatókon.

Vannak meghívásaik csak magyarlakta településekre is, nem számít, hogy nem értik a szöveget, érdekesnek, egzotikusnak tartják ezt a zenét, ami a jellegzetes dalokkal fílingjében sokat hoz a Kusturica-filmekből is. Hogy megtalálták az egyensúlyt a stílusokban, egy olyan válogatásban, amit a közönség is szeret, az épp a zenei utazás ötletének köszönhető. Ez a körutazás elviszi a hallgatóságot Szentpéterfáról Zágrábon át Dalmáciába, hogy Szlavónián és a Vajdaságon át visszatérjenek Nyugat-Magyarországra.

A műsort mindig a vendéglátók igényeinek megfelelően három részből állítják össze: helyi dalokból, az adott terület népdalaiból és saját szerzeményekből. Mindig „Durr bele” dallal csapnak a húrok közé, mint most a próbán: szól a Na zdravje! (Egészségedre!) ̶ az első perctől mulatunk. Mindenki énekel, mindenki penget, vidám, egyedi a hangzás.

 

Halljuk a Bubamarát (Macskajaj), ami nemcsak a népszerű dallama miatt érdekes, hanem mert látszik belőle: mindannyian hallás után tanulnak, valaki viszi a fő szólamot, és a többiek további szólamokat énekelnek hozzá. Nem kottából, hanem a maguk zenei érzéke alapján, ami egy tehetség, az anyatejjel magukba szívott, népdalokból jött elemi tudás.

Énekelni tudó szülők mellett nőttek fel, kicsi koruk óta ismert előttük, hogyan találja meg egyikük is, másikuk is egy-egy dalban a maga hangját. A hangszeres tudás is öröklődik: a 80-as években hívtak a faluba egy tamburaoktatót Horvátországból, aki pár évig eljárt tanítani Szentpéterfára, de utána már helybeli, az egyik Koprive-tag édesapja, Temmel János tanított, majd Kohuth Miklós és Filipovits Rajmund. A tamburások a dalmát tengerre eveznek: a dal egy lányról szól, akit talán jobb lett volna soha nem látni, de nekünk meg kár lenne nem hallani azt a szépséget, ahogy az utána sóvárgásban négy szólamra bomlik az együtt induló dallam, hét férfi négy hangárnyalatban megy a tovatűnő tündér után. Dalmáciában „klappa” az a’ capella zene, főleg mandolinnal és gitárral kísérik az öt-hat szólamot, amelyekre dalaikat bontják, szintén velük született módon.

Aztán egy lobbanékonyabb, egyszerűbb dallam Szlavóniába visz, a tamburazene őshazájába, itt a virtuóz hangszerjáték nyersebb, elementáris erőket közvetít.

A Vajdaság picit polgáriasodottabb muzsikája hasonlít az 1920-as évek budapesti kávéházi zenéjére, megörülünk, mert magyarul is éneklik a nótát: „Göndör a haja, karcsú a dereka, megölelném, sej, de ő nem akarja.”

Belehallgatunk a klasszikus tamburaciripelésbe, majd váratlanul megjelenik 1980-ból Surda, a fülbemászó dal a Forró szél című jugoszláv filmből, jó kis, édes-bús délszláv zene…

A saját szerzemények között tizenöt horvát és néhány magyar nyelvű dal született. Van, amit Korponay Zsófi, van, amit Grisnik Petra színésznő szokott énekelni, de ők most nincsenek itt, ezért hagyatkozunk egy olyan dalra, amit a fiúk maguk is elő tudnak adni: a Viszlát srácok azért készült, hogy a fesztiválokon a magyar közönségtől is el tudjanak búcsúzni.

A szövegeket Handler András írja, Harangozó Róbert a zeneszerző, dalaik szerepelnek az eddig megjelent albumokon is. A számok nagyjából vannak összerakva és változnak az időben, hangulattól, kedvtől, helytől függően, teret adva az improvizációnak is, ami – bár ezek műdalok, de folk stílusban – egyáltalán nem idegen a népzenétől. Nincsenek végső kristályos formák, sokszor áthangszerelik a dalokat, rakódnak bele új elemek, mások pedig kikopnak.

Ha készülnek egy fellépésre, aktuálisan emelik, csiszolják magas színvonalra a dalokat. A legfrissebb felkészültségben hamarosan, március 9-én 19 órakor hallhatjuk a szentpéterfai Koprive Tamburazenekart: ez lesz az együttes 20. születésnapját ünneplő jubileumi koncertje Szombathelyen, az Agora – Művelődési és Sportház nagyszínpadán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában