Tóth István művészetéről fotókiállítás látható a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Tóth István halálának 85. évfordulója alkalmából rendezte meg a tárlatot a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Vasi TIT Egyesület Tóth István Baráti Köre Ágh Ernő városi képviselő jelentős anyagi támogatásával. Garas Kálmán nagy értékű munkája nyomán 44 művet mutatnak be a képek. Egyébként a szobrásznak több mint 400 alkotása van, Szombathelyen a legismertebbek: a Szily János-szobor a Berzsenyi téren, Horváth Boldizsár szobra a Savaria Múzeum előtti parkban, és Szent László hermája a székesegyházban. Nagy Éva könyvtárigazgatótól megtudtuk: ez a tárlat egy vándorkiállítás startja egyben.

Dr. Székely János megyés püspök ajánlójában elmondta, hogy Tóth István az egyik legnagyobb magyar szobrász, a Szily János utcai elemi iskolába járt, ahonnan mindennap átmentek a szemben lévő székesegyházba szentmisére. Eredetileg mérnök szeretett volna lenni. Minden sejtjében magyar volt, a nemzeti kultúrát akarta építeni, hívőként Isten dicsőségét akarta ábrázolni. Ezért nemzeti és vallásos ihletésű szobrászatot látunk tőle. A szentkirályi plébános figyelt fel rá, ő javasolta, hogy menjen Bécsbe a Képzőművészeti Akadémiára. A Soproni Ipari Kamara ösztöndíjjal támogatta a tanulmányait. Bécsben egyből meglátták a tehetségét, mestere lett Kaspar Clemens von Zumbush professzor. Hazajőve, Budán Stróbl Alajos segítette: átadott neki megrendeléseket, és megismertette a nagyváradi püspökkel, akitől aztán az első nagy megbízását kapta: Szaniszló Ferenc püspök egész alakos ülőszobra hozott hírnevet neki.

Szobrai mutatják – a Püspökvár is őriz tőle műveket –, hogy jól megfért benne az egyházi és a világi törekvés. Azt hirdeti ez a művészet – fogalmazott a megyés püspök –, hogy az igaz, a szép, a jó és a szent elválaszthatatlan egymástól, mert ezek a lét alapvető tulajdonságai. Platón szerint a szépség nem más, mint az igazság ragyogása. Ami igaz, az magától szép. Tóth István nemcsak a szépséget kereste, hanem az igazat is. Dr. Székely János arról is beszélt, hogy van, aki szerint nincs „nemzeti művészet” és „vallásos művészet” sincs.

Ő úgy véli, a gyökereink, a kultúránk emberségünk részei, ebben is meg tud szólalni a szépség, és a hit. Dr. Zsámbéki Mónika művészettörténész megnyitóra írt szövegét Wiktora Antal, a TIT Tóth István Baráti Körének vezetője közvetítette. A szobrász életének legfontosabb állomásai Nagyvárad, Budapest, Szombathely és Szeged voltak. A budapesti Parlamentben, a budai Várban, a Nemzeti Bankban és a városligeti Vajdahunyad várban is vannak művei. A szegedi dómban 140 műve látható.

Tóth István nevét ma már utca és park is viseli Szombathelyen, a szalézi kriptában nyugszik.