Város és irodalom

2019.05.29. 21:29

Az első Ottlik-tábor Kőszegen: 60 éve jelent meg az Iskola a határon

Hogy Kőszeg egészen más lenne Ottlik Géza Iskola a határon című regénye nélkül, az egészen biztos.

Ölbei Lívia

Fűzfa Balázs tanár úr keze van a dologban. Lesz júniusban három teljes nap, amikor összesűrűsödhet az a három év – amely nem tűnik el, hanem van.

Ablak és főallé

Ma már nem kell magyarázni remélhetőleg senkinek, hogy Ottlik Géza mit jelent Kőszegnek. Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész volt az, aki anno szombathelyi tanítványaival mintegy felfedezte – és tudatosította a szélesebb nyilvánosságban, hogy élet és irodalom miképpen találkozik ebben a csodaszép határ menti városkában. Hogy az az iskola, amelyet Ottlik Géza emelt be az irodalomba, valóságosan is létezik: végigmehetünk a főallén, megkereshetjük például azt az ablakot, ahol Medve Gábor a regény terében kinézett. A Dr. Nagy László EGYMI főbejáratánál ma már tábla hirdeti a nevezetes kapcsolódást, rajta a felirat: „A három év például nem telt el, hanem van.”

Képpé tett szöveg

Az Ottlik-kultusz első lépését azonban Esterházy Péter tette meg, amikor egyetlen papírlapra lemásolta a teljes regényt: képpé (műtárggyá) változtatta az Ottlik-szöveget. A képalkotás nem áll távol a regényvilágtól (és nem csak a festővé lett Bébé okán), bár a heroikus-szerzetesi gesztusban a nagy írónak, a nagy regénynek szóló tisztelet mellett az erkölcsi tartás, minta, mérce követése-kijelölése (lásd! Ottlik-zakó, Medve-sapó) is benne volt. (Ha ugyan a kettőt szét lehet választani.)

A felújított Sgraffitós ház Kőszegen. A Szent Pál-gondolat belekerült a regénybe
Fotó: VN-archív

A ház homlokán

Mi más lehetne az első Ottlik-tábor helyszíne, mint az egykori kőszegi katonai alreál: ide érkeznek meg a táborozók június 20-án kora délután. Aztán mindjárt bele is csapnak a közepébe: dr. Fűzfa Balázs vezetésével járják be a regény valóságos tereit. Június 21-én (nyári napforduló, hosszú éjszaka!) reggel a csuklóztatás talán elmarad. Délelőtt dr. Bokányi Péter vezeti a kőszegi irodalmi sétát. Biztosan útba ejtik a táborozók a nemrég felújított Sgraffitós házat, amelynek homlokán a kisfiú Ottlik a Szent Pál-feliratot látta. Láthatjuk, olvashatjuk mi is: „Non est volentis…”

A Nagy Füzet

Délután irodalom és film kapcsolata lesz a téma, a beszélgetés fonalát dr. Fűzfa Balázs és dr. Murai András tartja kézben, engedi szabadon. Aztán lesz filmnézés is: A Nagy Füzet, Szász János rendezésében. Az alapmű szerzője Kristóf Ágota/Agota Kristof – aki nélkül Kőszeg ma már szintén nem létezik. A Svájcban francia nyelvű szerzőként világhírűvé lett Kristóf Ágota életművét dr. Czetter Ibolya mutatja be. Talán arra is marad idő, hogy az Ottlik-tábor lakói kimenjenek a kőszegi temetőbe, megkeressék Kristóf Ágota sírját: az író svájci otthonában mindvégig kinn volt a falon Kőszeg látképe; most pedig, végakarata szerint Kőszegen, gyerekkora valóságos és mitologikus városában nyugszik. De ki tudja: talán még ma is előfordul, hogy holdas éjjeleken az Árpád tér tetőin könnyű lányalak lépked, suhan. Meglehet, szárnya van. Vagy csak galagonyabokor: izzik, lánnyá válik, sírni kezd. (Kristóf Ágota testvére, Kristóf Jenő mesélte, hogy a kamasz Ági nem félt semmitől. Ők ketten, Ági és Jenő: A Nagy Füzet ikerpárjának modellje.)

Ottlik Géza, a kőszegi katonai alreál diákja
Fotó: VN/PIM

 

Érettségik

Június 22-én Szombathelyre utaznak a táborozók, ismét Fűzfa Balázs kalauzolásával, Széchenyi és mások nyomában, annak a hipotézisnek a bizonyítására, hogy „itt kezdődött a reformkor” (mármint Szombathelyen). Hiszen Széchenyi István a híres szombathelyi líceumban „érettségizett”, olyan tanárai voltak, mint Kresznerics Ferenc. (Minden persze nem férhet bele, de Kristóf Ágotának Szombathelyen is van emlékhelye: a Kanizsai Dorottya Gimnázium bejáratánál tábla és dombormű hirdeti, hogy itt érettségizett; tablója – a matrózblúzos fotón az a ragyogó, nyílt, bizalommal teli mosoly – most is látható az iskola folyosóján. Egy érettségi, két érettségi. A diák Széchenyit dicsérő Kresznerics Ferenc, a szótáríró tudós-plébános léptei vezetnek el minket Szombathelyről Kemenesaljára.

Regényesen

De mielőtt a gyermek Weöres Sándorral leheverednénk a zizgő csodákat rejtegető, az égig létrát fölkínáló csöngei réten (mint Tolsztoj Háború és békéjének hőse az austerlitzi csata után; mint Köves Gyuri Kertész Imre Sorstalanság-regényében), gondoljunk bele, csak egy pillanatra: milyen lehetett úgy kétszáz éve plébánosnak és tudósnak lenni a Ság hegy lábánál. (Akkor még bazaltbányászatról nem volt szó, ezért aztán az indiánregényekbe való kráter sem létezett, fönn, a platón virágzott a kertkultúra).

Aztán tényleg következik az Ottlik-tábor lakóinak Csönge, a Weöres Sándor és Károlyi Amy emlékét őrző ház, amelynek környékén talán kitapinthatóvá válik a Weöres-féle létra: alattunk a föld, fölöttünk az ég.

Vissza Kőszegre

Az esti zenés irodalmi program után a búcsúzó fél nap szövegtárgy-készítéssel telik az első kőszegi Ottlik-táborban, az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján, kilátással a főalléra. Hogy bentről-kintről

legyen mit hazavinni emlékbe. (Elbeszélni nehéz. És lerajzolni?)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!