2019.12.10. 07:00
Cli-fi, avagy Jackson Pollock hatása a klímaváltozásra – Rozán Eszter nyolcadik regénye
A Mikulás meghozta Rozán Eszter nyolcadik regényét: a Mielőtt kiapad bemutatóján telt ház volt a Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadójában, ahol nemcsak az ukulele szólalt meg, hanem a szájharmonika is.
Fotó: Cseh Gábor
Rozán Eszternek komoly rajongótábora van, amelynek elszántsága szombathelyi könyvbemutatói hagyományos helyszínén, a Berzsenyi Dániel Könyvtárban is megmutatkozik. Sőt: a meglepetéstombola alkalmával az is kiderül, hogy a legtöbbeknek az összes korábbi Rozán-regény megvan. Tombolán ezekből a korábbiakból nyerhettek egy-egy példányt a szerencsések, a még szerencsésebbek pedig – akik bemondták, hogy „már megvan” – nyereményként juthattak hozzá a legújabb könyvhöz (bár könyvet, ugye, akár ajándékozni is lehet).
Az biztos, hogy Rozán Eszter közelében lenni nyereménnyel ér föl: a lényéből napsugaras derű, harmónia árad – különösen jól jön a ködös, téli napokon. Legújabb regényéről a szerzővel ezúttal Tanai Ibolya beszélget, bár természetesen Csuti Borbála is részt vett a regény nyomtatásra való előkészítésében. (A kiadó pedig a Szülőföld – megint csak a hagyományok szerint.) Eszterről tudható, hogy miközben emberi kapcsolatok hálózatát építi ki – ezúttal egy mindent uraló anyafigurával a középpontban –, mindig ad arra, hogy különös társadalmi fontossággal bíró kérdéseket is föltegyen; elvégezve az alapos háttérmunkát.
Rozán Eszter könyvbemutatója
A Mielőtt kiapad – ahogy arra a többféleképpen értelmezhető cím is utal – a klímaváltozást „tematizálja”. Ezen az alapon – hívja föl rá a figyelmet Rozán Eszter – akár „cli-fiként” (Climate Fiction) is definiálható. Mindehhez a különböző idősíkok összekapcsolása sem marad el, most a 20. század jelentős képzőművésze, Jackson Pollock tűnik föl Rozán Eszter regényében. Hogy miért? Mert Esztert – konszolidált, botránymentes – alkotóként az is érdekli, hogy a művészléthez mennyire tartozik hozzá, hozzátartozik-e a botrányokkal, devianciákkal megterhelt élet. Ezért állította – voltaképpen önmaga mellé – a regényben Jackson Pollockot.
A beszélgetés oldásaként Eszter előveszi a talán kabalaként is funkcionáló ukulelét, és elénekli saját szerzeményét: „Bolygónk a Föld.” Az esten közreműködik Horváth György: ő szájharmonikán játszik, ír dallamot hozott; hangulatot a zöld szigetről. És el ne felejtsük: a regényben kirajzolódó kapcsolati háromszöget élőben Rozán Eszter mellett a WSSZ két színésze, Szabó Tibor és Kelemen Zoltán villantja meg. A háttérben ott hullámzik a Balaton. (Mielőtt kiapad.)