Dörnerrel színházról, szakralitásról – A polgári egyesület vendégeként beszélt Szombathelyen

Újabb pódiumbeszélgetésre várta az érdeklődőket a Polgári Egyesület Szombathelyért: a korábbi nagy sikerű délutánokat, esteket követően a hétvégén Dörner Györgyöt, az Újszínház igazgatóját, érdemes és kiváló művészt köszöntötte Horváth Csaba egyesületi elnök. A beszélgetésre népes közönség volt kíváncsi: mintegy százharminc vendég foglalt helyet a teremben: fiatalok és idősebbek egyaránt kíváncsiak voltak a művészre, aki nemcsak igazgatóként és színészként tevékenykedik, hanem idegennyelvű filmek szinkronhangjai között is számtalanszor hallhattuk. Dörner György gitárral érkezett: a Beatrice együttes Optimistán című dalát énekelte közönségének, majd Petőfi Sándor: A farkasok dala című költeményét adta elő.

Felelevenítette tinédzser korát, azon belül is a gimnázium utolsó két évét, amelyek a továbbtanulásról szóltak. Elárulta: orvosi egyetemre szeretett volna felvételizni, ám oda nem gyűlt össze elég pontszáma, így érdeklődésének másik iránya, a filmek felé fordult. Filmklubba, moziba járt rendszeresen, és elkezdte foglalkoztatni a színészet és a mozgóképes alkotások világa – miközben szinte gyermekkora óta zenélt. – A színház egy templom – vallja a művész, ahol van rendje az előadásnak és véleménye szerint egy jó színdarab ugyanarról szól, mint az istentisztelet: az emberről, akinek a lelkéért Isten és az ördög harcol.

Szó esett a kereszténységről, színházról, annak szakralitásáról, a művész élettörténetéről, a Nemzeti Színház társulatába való kerüléséről, az Újszínházról, rendezésekről is.