A nagy utazás a szombathelyi Meseboltban

A legújabb előadás ráadásul nagy-nagy utazásra hív: Magyarországon, a földgolyón, az univerzumban – és mindenekelőtt Tamkó Sirató Károly játékos, filozofikus és sziporkázó nyelvi-költői világában.

A pandémia a Mesebolt Bábszínház életét is alaposan fölforgatta. A 2019/2020-as évadban több mint száz elő­adás maradt el, a Tamkó Sirató Károly verseiből tavaszra szerkesztett játék – „…a földgömböt itt hegyezd ki!” címmel – pedig ez idáig kizárólag online jutott el a közönséghez. A hétvégén azonban – ha óvatosan is – megtört a jég.

Ezen a ragyogó szombat reggelen az MMIK aulájában is csak hőmérőzés után juthatunk tovább, a felnőttek egytől egyig maszkot viselnek, de a kisgyerekek között is vannak, akik az előadást ugyancsak maszkban kísérik figyelemmel. Tartjuk a távolságot a nagyszínpadra telepített nézőtéren. Az már az első pillanatokban kiderül, hogy bár a színházi felvétel értékes kincs, az eleven kapcsolatot néző és színész között nem pótolja semmi. Az eleven kapcsolat nélkül nem is színház a színház. Az a tétel ugyancsak gyorsan beigazolódik, hogy a jó bábelőadás a felnőtteknek is valódi élmény: nehéz eldönteni, hogy a kicsik vagy a nagyok szeme csillog jobban az előadás láttán. A társulat a fantáziát megtestesítő járműveken (tervező: Rumi Zsófi) érkezik, hogy Tengerecki Pál nyomában minden elképzelhető és elképzelhetetlen zugba benézzen. Sok kicsi bábszínház keletkezik közben a megállóknál, Rozs Tamás zenéjére, Kiss Dávid napsugaras – szintén élő! – közreműködésével. A versvilágokat Császár Erika, Gyurkovics Zsófia, Kosznovszky Márton, Kovács Bálint és Lukács Gábor lakja be Veres András rendezésében; ő a játék szerkesztője, összeállítója, dramaturgja is. (Korábban Nemes Nagy Ágnes-versekre rendezett bábos játékot a Meseboltban.) Az előadás végén a Tengerecki-levelezés papírrepülők képében landol a nézők kezében (online ez se lehetséges): a színházban „mindenből lehet minden”. A papírrepülők levélként is működnek, a makói zakószabó például azt üzeni, hogy „nyissz, nyassz, nyussz”.

És ezúttal még az is stimmel, hogy „beértünk (…) Csol­nakosra csolnakon, Lovas-szirtre jó lovon, Szombathelyre szombaton (…)”.