Szigorúan ellenőrzött lakókocsik – A hamisítatlan Hernádi-Kern páros a Karneválszínházban

Nem szűnik a játék vonzása

Miközben bebocsáttatásra várunk, valahogy úgy nézegetjük egymást, mint a Vers a színházról (írta Weöres Sándor) szereplői. Előadás előtt vagy után, egy biztos: „Nem szűnik a játék vonzása.” Furcsa, hogy megint itt vagyunk. Vagy pont az a furcsa, hogy nem furcsa. A megyeháza udvarának befogadóképessége persze csak látszólag végtelen, ötszáz néző foglalhat helyet a karneválszínházi nézőtéren.

A színpadról elsőként Szabó Tibor, a WSSZ igazgatója köszönti a közönséget: örül a rendkívül nagy érdeklődésnek – de annak talán még jobban örülne, ha a hamarosan megkezdődő 2022/23-as kőszínházi évad előadásai is telt házasak lennének. A nehezedő pályán a 15. évadát kezdő szombathelyi színháznak is egy reménye van: a közönség. 

Kedvcsinálóként sorsolás következik (ahogyan majd minden karneválszínházi estén), a nyertes néző az ajándékcsomag mellé két belépőt kap az évadnyitó Sirály-premierre, szeptember 23-ára. „Vegyenek bérletet!” – ez az igazgatói végszó, mielőtt Szombathely kék ege alatt fölhangzanak a Hotel California első taktusai, hogy biztosan ne tévedjünk el az eldugott kaliforniai lakókocsiparkban, ahol a közös megegyezéssel kirúgott pincérnő, Maude Gutman lakik.

A létező világok legjobbika

Valló Péter rendezésében az Eagles slágerével kezdődik az Orlai Produkció sikeres, máris több mint száz előadást megért kortárs amerikai vígjátéka, a Valódi hamisítvány. Maude lakókocsija áll a színpadon, az egyik hosszanti fala (a negyedik fal) hiányzik, de a játékosok szigorúan betartják a játékszabályokat: a lakókocsi ajtaján járnak ki-be. (A díszletet is Valló Péter tervezte.)

A színpadi lakókocsi mostanában eleve jó érzéseket kelt Szombathelyen: a WSSZ Candide-jának mágikus lakókocsijában (meg fölötte, alatta, mellette) minden megtörténhet, miközben elmorfondírozhatunk azon, hogy a létező világok legjobbika-e a miénk (vagy az ellenkezője).

A Valódi hamisítvány szerzője, Stephen Sachs látszat és lényeg, valódi és hamis (boldog, boldogtalan) nagy témájával játszik el ebben az olajozott, trükkös, szigorúan ellenőrzött gépezetként működő színdarabban (József Attila versét az igaz és a valódi viszonyáról nyilván nem ismeri), amelyben a két igazi nagyvad, Hernádi Judit és Kern András képes a szabadság, a spontaneitás, az elegáns, fanyar humorú és önfeledt össz/játék légkörét megteremteni. Jackson Pollock csurgatott, csöpögtetett, világhíres festményei sem a tudatosság és a szabályok kikapcsolásával születtek. Csak első blikkre úgy tűnik.

A mi házunk

A Hotel California dallama, a lakókocsi falán A mi házunk című film plakátja – meg maga a lerobbant lakókocsi közben titokban párbeszédbe kezd, Valló Péter finom instrukciói szerint. De ha a Hotel California elég közismert ahhoz, hogy jól működő kódként segítse a nézőt a tájékozódásban, Jackson Pollock neve-legendája nálunk kevesebbet jelent, mint Amerikában. Viszont ahogyan Kern András a híres New Yorki művészettörténész, Lionel Percy szerepében, tökéletes öltönyben,

porceláningben előadást tart róla, menten Pollock-rajongókká válunk. Vagy Kern-rajongókká, első blikkre nem lehet tudni. A Hernádi-rajongás már megvolt, mindegy is, hogy Maude valódi Pollockot talált-e három dollárért – vagy valami mást.