A falu rossza Körmenden - Telt ház előtt mutatta be új darabját a Körmendi Kastélyszínház Társulat

Az embernek, ha lenne kalapja, most megemelhetné, mert a Körmendi Kastélyszínház Társulat valami olyat mutatott szombaton este a Batthyány Örökségközpont Színháztermében, amire rég vártunk mindannyian.  Az már önmagában is nagy fegyvertény, hogy megtelt a nézőtér, egy gombostűt sem lehetett leejteni. Másfelől az is örvendetes, hogy több civil művészeti közösség együttes munkájából jött létre az előadás, amelynek rendezését Ecsedi Erzsébet, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Aase-díjas színésznője vállalta. A Körmendi Kastélyszínház Társulat tagjain kívül a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes táncosai szerepeltek az előadásban, két koreográfus, Soós László és Mesterházi Tamás segítette a munkát, a zenéket Morvay András, a Városi Fúvószenekar karnagya válogatta össze.  

A darab - ahogy a népszínművek általában - a népről és a népnek szól, ezt igazolta Tóth Ede is A falu rosszával. Egy vidéki kép tárul a néző elé, a remek díszlet Köbli Csaba munkája. A néha szándékoltan modoros dialógusok elénk hozzák, milyenek is vagyunk valójában, ettől hol sírni, hol meg nevetni támadt kedvünk. Egy különös világ ez, amelyben innen is, onnan is csurran, cseppen valami, ahogy Gonosz Pesta bakter - Vörös Attila - is mondja, és lám, kiviláglik: mit sem változott az élet száz, meg száz év alatt.  Szegény ember jobban őrzi a másét, mint a magáét - ez is örök igazság, mert ember, nézz csak körül! A szegény fölfelé néz, kapaszkodik, a gazdag meg még feljebb iparkodik. 

Göndör Sándor (Szép Dániel), akiből a világ nyelve csinált rosszat, jelenség a színpadon, ahogy mindig. Major Szabolcs a másik kedvenc, most Feledi Lajost alakítja, oldalán a csodaszép Bátki Tercsivel, vagyis Farkas Rékával. Az egyik fénypontja az előadásnak a bíró lányát, Boriskát alakító Tornay Nóra, aki bájával a legnagyobb meglepetést okozza a színpadon, és azt az érzést kelti bennünk, hogy folytassa még, még, mert olyan jó látni és hallani. Ugyanez elmondható Finum Rózsiról is, akit Juhász Georgina jelenít meg. Ő a másik oldalról jött, ami jó volt benne, azt is elvették tőle, ez a sors tökéletesen átjön a színpadon. És hát a két cigány, meg a nép:  hol összeakasztja, hol szét a tengelyt az ördög motollája, dől a pletyka, a rosszindulat, nagyban játszik a rafinéria. 

Bolondok vagytok mind! - összegez végül Feledi Gáspár bíró, vagyis Bindis József, és igaza van, nemdebár?  
 

Ilyen végszó után már csak azt sajnáljuk, hogy pár hónapig nem bolondozhatunk, pedig micsoda kedvünk lenne hozzá egy ilyen előadás után.