Legyünk játékban!

2022.12.13. 18:52

Szegény szabadok: 35 évesek a vasvári színjátszók - fotók

Szegény szabadok avagy színÉsztelenkedések címmel jelent meg a Vasvári Játékszín jubileumi kiadványa a megélt harmincöt év alkalmából.

Merklin Tímea

Bejczi Rita, Giczi Márk (háttal, Schönberger Zoltán, Tóth Zsanett, Rumi Gabriella, Zalka Péter

Forrás: Vasvári Játékszín

Petőfi Sándor A farkasok dalát gondolták újra, mikor mottót választottak, mert ennyi idő távlatából már látszik, hogy a Kánaán nem jött el, de lelki gazdagságot bőven adott a színjátszó tevékenység, és sokszorosan aláhúzta azt az értékrendi fontosságsort, amiben az első helyen áll a belső szabadság.  

Ha valami szorosan összefügg a boldogsággal, akkor az pontosan a belső szabadság. Mikor szabad az ember? A színjátszók múltidéző lapjai felidézik ezeket a pillanatokat: benne van a barátságokban, az utazásokban (Kárpátalja, Erdély), az előadások megvalósításában, az együtt nevetésekben-sírásokban, a közönség szeretetében, a múlni nem akaró tapsban. Ott van az úttalan utakon, a lovas kocsikon, a kemencében sült házi kenyérben, a játékban, amely mindig leveti a fáradtságot és megfiatalít. Benne van a kimondhatatlan, mégis kimondott igazságokban, a hitelességben, az egymásba vetett megalapozott bizalomban, és a hibákban is. Szabad tanulni abból is, ha valami baj történt. Legközelebb másképp lesz, és tényleg: a dolgok folyton változnak, nincs két egyforma produkció, akárhányszor is játsszák újra. A társulatban az emberek jöttek-mentek, éltek és haltak; vannak komoly veszteségei a csoportnak, akikről megemlékeznek ebben az ünnepi füzetben, méltó tisztelgéssel az egykori tagok, Kurucz László, Sejber Aurél, Pesthy Tibor előtt.  

Felidéződnek az egykori és utóbbi előadások, hangsúlyozva, hogy „nem a történet elmesélése fontos egy csapat életében, hanem hogy ez hogyan tud alakító erő lenni”. A kiadványt egyes számban, aztán időnként többes számban játékosan, de igazul a játszók segítségével és gondolataival összekeverve, az időrendet nem betartva Gergye Rezső írta. Szóhasználatában a legfeltűnőbb a „játszók” kifejezés – mert a lényeg, hogy a lények (akik valamennyien vagyunk) játékban legyenek, folyamatosan igazodva egymáshoz és a világhoz, arra reagálva, ésszel vagy anélkül. A „színÉsztelenkedések” talán ezt jelenti: az ember nem mindig a racionális elméjével dolgozik, hanem az intuitív, kreatív, tudattalanból előtörő énjével, a lelki magjával is, így születnek a soha vissza nem térő pillanatok, a boldogság színei és a szabadság illata.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában