Negyven év, 500 ezer életrajz: Németh Tibor könyvtárigazgatóval beszélgettünk

40 éve, 1982. december 1-jén kezdett dolgozni a celli városi könyvtárban. Levelező tagozaton végezte el a történelem-könyvtár szakot 1988-ban a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. 50 évesen vette át egyetemi diplomáját 2014-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. Addigra helytörténész könyvtárosként is letette az asztalra, amit lehetett, de vallja: sohasem késő képezni magát. Sokat tanult könyvtárigazgató elődeitől: Káldos Gyulától és dr. Bellérné Horváth Cecíliától, valamint kollégáitól, akik hivatásnak tekintették foglalkozásukat. A művelődési központ és a könyvtár 2006-os integrációja óta sikeresen használják ki az adódó szinergiákat Pálné Horváth Mária igazgatónővel. Fontos számára a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárral kialakított kölcsönösen előnyös szakmai együttműködés. Büszke a 2001-ben kivívott Év Könyvtára címre , a Kemenesaljai Életrajzi Lexikon nyomtatott és elektronikus változatára, a Kemenesaljai Digitális Könyvtárra, a kezdeményezésére létrehozott emléktáblákra, a Celldömölk részét képező Alsóság első okleveles említésének (1221) megtalálására… 

Mesterdiplomáját  az 1985-ben építeni kezdett Magyar Életrajzi Kalauzból írta. A magyar kulturális örökség részét képező legteljesebb magyar életrajzi adattár jelenleg fél millió személy több mint 4 millió adatát tartalmazza a magyarság kezdetétől napjainkig. Ebbe 2022. december 3-án rögzítette sok tízezernyi ingyenes, munkaidőn kívüli, reálértéken több mint 140 millió forintot meghaladó munkaórájának eredményeként az ötszázezredik életrajzot:  Bajzik Lajos gépészmérnökét. Információs erejéhez egyetlen adalék: jelenleg több mint 17 300 születési helyet tartalmaz a névkataszter. Több jubileumot is hozott tehát számára az előző év. – Nehéz erről a hitem szerint közszolgálati vállalásomról beszélni – fogalmaz, hozzátéve: keresi a megoldást, hogy miként tudná a felhalmozott tudást és tapasztalatot továbbadni. 

A jubileumok jó okot adnak a számvetésre. Kihívásként tekint arra, hogy a nyomtatott világból átirányíthatta az elektronikus térbe a könyvtárat. –  Sokan, régóta mondogatják: nem lesznek könyvek. Mégis a több mint 500 évvel ezelőtti könyvek most is olvashatóak. Nagy kérdés, hogy a számítógépes formátumokat lehet-e úgy konvertálni, hogy később hozzáférhetők legyenek. Elképzelhető, hogy a nyomtatott könyv ritkaság lesz és az olvasók dedikált hálózatokon keresztül férnek hozzá az információs tartalmakhoz. Szerinte a könyvtáraknak fontos küldetése a könyvtáros és a használó közötti közvetítés. Máig kihívásként tekint a kérésekre, és jóleső izgalommal tölti el, hogy talál-e valamit. 

– A sorsom ezt hozta, így vagyok boldog – vallja. Németh Tibor hiszi, a könyvtárosok felhasználóbarát készségeit a modern világban is kamatoztatni kell. Varázskarddal nem hatékonyak a keresések, 1-2 szóval nem lehet strukturált információhoz jutni. – Olyan trendek van az informatikai világban, amit nem tudunk megváltoztatni. Az internet kitalálásakor világkönyvtár kialakítása volt a cél, a kommunikációt akarták gyorsítani. A rendszerezett gyűjtemény egyre inkább nem úgy működik, ahogy tervezték. Az internet töredéke nyilvános, ezt a felszínt pásztázzák a keresőmotorok. Minden mást tudni kell megtalálni.