vaol.hu podcast

2023.03.14. 16:53

Mesélő podcast: Batthyány Lajos Jánosházán – 1849-ben váratlan esemény bolygatta fel a település népét

1849. április 27-én egy váratlan esemény bolygatta fel Jánosháza népét, amelynek részleteit Barsi József bicskei plébánosnak Budapesten, 1890-ben napvilágot látott „Utazás ismeretlen állomás felé 1849–1856” című érdekes könyvéből ismerhetjük meg.

Feiszt György

E nap estéjén Somlóvásárhely felől osztrák dzsidás katonáktól közrefogva 18 szekér érkezett a községbe, amelyeken élesre töltött fegyverű katonák mellett foglyok – köztük Barsi József is – ültek. A jánosházi vendégfogadó udvarára kanyarodó karaván császári katonái – távol tartandó a kíváncsiskodókat – az épületet nyomban körülvették. 

A jánosháziak a szekereket hajtó pomázi emberektől mégis hamar megtudták, hogy a foglyokat, akik között három gróf, Zelenszky László, Károlyi István és Batthyány Lajos is ott volt, a Buda felé közeledő magyar honvédsereg elől viszik ausztriai börtönbe. A hírek elterjedését követően, az esti órákban nagyszabású népmozgalom bontakozott ki. A községi elöljáróság a foglyok kiszabadítására mozgósította nemcsak Jánosháza, de a környék népét is. 

 

A fogadót gyűrűbe vevő tömeg vezetői a karaván parancsnokától, Langh kapitánytól, követelték a volt magyar miniszterelnök és fogolytársainak kiadását. A kapitány kezdettől fogva számolt ilyen jellegű kiszabadításra irányuló kísérlettel, ezért még Budán, az április 23-i indulás előtt kijelentette Batthyánynak és a másik két grófnak, hogy amennyiben bármiféle ilyen esemény történik, agyonlöveti őket. De, hogy erre mégse kerüljön sor, Batthyány Lajost a fogadó tornácára hívta, és ott a követelést előterjesztő vezetők előtt kérte, nyugtassa meg őket, majd fennhangon ezeket mondta: „látom, van itt akkora tömeg, amely minket, katonákat összemorzsolhatna, de biztosíthatom önöket, drágán adjuk az életünket, és esküszöm, hogy a foglyok közül élve egy sem fog menekülni!” 

Ezt követően Batthyány lépett elő, és az így szólt a tömeghez: „köszönöm a hazafias jóindulatot, melyet irántam és előttem többnyire még ismeretlen fogolytársaim iránt ünnepélyes, de mindnyájunkra vészessé válható megjelenésükkel tanúsítottak. Isten áldja meg önöket a jóindulatért még késő unokáikban is, de éppen ennek az Istennek szent nevében, akiben mindnyájan bízunk, kérem önöket, barátaink, hagyjanak minket, amint eddig az ország fővárosából idáig jöttünk, békében vonulni tovább is. Ne kívánják halálunkat idő előtt, és ne idézzék elő Jánosházának végpusztulását, amit a harc során kikerülni lehetetlen volna.” Batthyány beszéde megtette a hatását, és az összegyűlt emberek békésen elvonultak. Az eseményre Jánosháza hajdani fogadójának falán napjainkban márványtábla emlékeztet, az 1849. október 6-án kivégzett mártír miniszterelnök szobrát, Bálint József alkotását, pedig 2017-ben állították fel a településen.

 




 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában