Sorozatgyártott épületkerámiák: a Bagolyvártól az ikervári Batthyány-kastélyig

A fiatal művészettörténész, Pintér Bálint tudományos kutatásai ihlették a rendhagyó tárlatot, aminek április 6-áig a megyei könyvtár ad otthont, címe: Sorozatgyártott homlokzatok: wagrami épületkerámiák Szombathely építészetében.

- A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjában 2022 szeptemberében Pintér Bálint művészettörténész tartott előadást a szombathelyi Szent István park szökőkútjának múltja és jelene címmel. Az alapötlet ekkor született: helyet tudna-e adni a könyvtár egy kerámiaműtárgy-kiállításnak - mondta el köszöntőjében dr. Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató. A pénteki tárlatmegnyitóra így nemcsak helyből, hanem a határon túlról is érkeztek. A tárlat anyagában magyar és osztrák gyűjtők tárgyai egyaránt helyet kaptak: dr. Otmar Rychlik (Bad Vöslau), Pintér Bálint (Budapest),  Hesztera Aladár (Szombathely),  Spiegler Tibor (Szombathely),  Torjay Valter (Szombathely), a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum, az MNL Vas Vármegyei Levéltára (Szombathely) és a Triestingtaler Heimatmuseum (Weissenbach an der Triesting) is hozzájárult a kiállítás megszületéséhez. 

Érdekes bepillantást nyerhetünk a wagrami kerámiagyártásba: az építészeti kerámiák tömeggyártása új fejezetet nyitott a 19. században az épületszobrászatban. Szombathelyen is több helyen felfedezhetők a művészi igényű terrakották: a Bagolyvártól egészen a Szent István park elpusztult szökőkútjáig több helyi példát is bemutatnak - tudtuk meg a pénteki kiállításmegnyitón. Pintér Bálint beszélt arról is: a wagrami gyár volt az első Ausztriában, ahol sorozatban gyártották az épületkerámiákat. Az üzem földrajzi helyzetéből adódóan pedig termékei gyorsan elterjedtek Magyarországon is. A kor vezető építészei, így Ludwig Förster, Theophill Hansen és Ybl Miklós is nagy számban rendeltek a wagrami gyárból. Pintér Bálint példaként említette: Ludwig Förster a pesti Dohány utcai zsinagógához több mint hétezer wagrami terrakottát vásárolt, de levéltári dokumentumok igazolják, hogy Ybl Miklós szintén a wagrami üzemből hozatta az ikervári Batthyány-kastély díszítéséhez az épületkerámiát.  

Dr. Otmar Rychlik művészettörténész, egyetemi tanár, műgyűjtő hangsúlyozta: az épületek dekorálásánál, díszítésénél óriási előrelépést jelentett, hogy tömegtermeléssel, ipari körülmények között, elérhető áron jutottak a polgárok az épületkerámiákhoz a 19. században. Ennek nyomait pedig számtalan helyen őrzik a homlokzatok.