Apró, véres balladák - Flamenco Barcelonából, Füst Milán Gyergyószentmiklósról, Ady Endre és Örkény István Budapestről

Flamenco a nagyszínpadon

A Flamenco Reborn című világsikerű produkciót is jegyző David Gutiérrez koreográfus vezetése alatt készült, a Luxurîa című vadonatúj flamenco-show meghökkentő és lenyűgöző élményt ígér a nézőknek, akik garantáltan sokáig nem felejtik majd el a látottakat. Luxurîában minden van, szexbotránytól a mélységes döbbenetig – az előadás ugyanakkor a hagyományos és kortárs flamenco tánc innovatív kombinációját nyújtja, aminek köszönhetően kétségkívül az utóbbi évek egyik leglátványosabb színpadi produkciójának számít. Az előadás cselekményének központjában egy férfi, egy sikeres művész áll, aki ellenállhatatlanul vonzó a hölgyek számára. Azonban amikor élete nagy szerelmével találkozik, ráébred, hogy semmi nem olyan egyszerű, amilyennek látszik. David Gutierrez 2017-ben hozta létre a Barcelona Flamenco Ballet társulatot. Első előadásuk, a „Flamenco Reborn” egy csapásra tette híressé az alkotót és művészeit Spanyolország-szerte - ezt mondja az ajánló. Az előadás június 22-én 19 órakor kezdődik a nagyszínpadon. 

Azt meséld el, Pista!

Mácsai Pál Azt meséld el, Pista! című Örkény-estjét június 23-án hozza el Szombathelyre. Kezdés 15.30-kor a nagyszínpadon. Az író saját szavaiból színpadra állította Bereményi Géza és Mácsai Pál. Hogy Örkény lesz a színpadon? Vagy Mácsai? Vagy mindkettő? Majd meglátjuk. 

Boldogtalanok

Füst Milán Boldogtalanok című darabja sok fejtörést okozott - és biztos okoz is még - a rendezőknek és színészeknek. Szombathelyen egy izgalmas és érvényes "megfejtést láthatunk, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházból - amely máig Románia egyetlen hivatásos kísérleti színháza. 

Húber Vilmos televíziós gyártásvezető, akit hidegen hagynak mind az emberi érzelmi kapcsolatokat illető konvenciók, mind az illő viselkedésformák. Szereti a nőket, bár évek óta együtt él gyermekének anyjával, Rózával. A nő megelégeli a folyamatos félrelépéseket, és úgy dönt, magukhoz költözteti Húber legújabb szeretőjét és munkatársát, a mindössze tizenhét éves Vilmát. A bizarr állapotot tovább fokozza a Húber anyjának nem kevéssé komikus alakja, családi hátterük, Róza kitörési kísérletei a mérgező kapcsolatból és gyermekének elvesztése. A közösen és külön-külön megélt szörnyűségek nyomán életük többi szereplője lassan kikopik mellőlük, ők pedig egyedül maradnak valami elemi egymásrautaltságban, a külvilág számára kibírhatatlan, feloldhatatlan boldogtalanságban. 

Az előadás több díjat nyert, rendezője Albu István.

Apró, véres balladák - Ady és a Forte

A Forte most már szinte a WSSZ mindennapjainak része. Most vendégjáték következik: június 23-án 20 órakor a nagyszínpadon. 

„Nincsenek véges történetek. Az emberek elmúlnak, de a cselekedetek nem. Örökös egy folyás az élet. Bajos volna hát belátni, s mi gyönge szemű emberek ezért aprózzuk föl esetekre. Ígyen csináltunk a nagy folytonosságból kis történeteket. Ígyen törik az élet nagy harmóniája az emberek ajkán mesékre, csodákra, szenzációkra, anekdotákra, vígjátékokra, regényekre és tragédiákra. Kicsi dolgokra nagy kórusok helyett. Kár, kár. Legalábbis meg kellene próbálni összeláncolni a történeteket. Hiszen ezek a történetek egymásból folynak." (Ady Endre: Végtelen történet)

Ady novellái a köztudatban mindmáig nem foglalják el azt a helyet, amely őket nemcsak szerzőjük, hanem ön-értékük révén is megilletné. Az inkább anekdotikus elbeszélésekhez szokott olvasóközönség annak idején nem vette észre bennük a lélekrajz tragikus mélységét, az éles megfigyelésekből fakadó belső történeteket és a szerző egyszerűsége mellett, egyénien színes, markáns nagy kifejezőerejű prózai stílusát. Ady költészetéből a ballada tulajdonságai jöttek át novelláiba. Ott váltak formákat megalapozó tényezőkké. Esztétikai hatásukat a nyelvi tömörítés elszánt indulata teszi. Jellemző rájuk az elbeszélő próza határait is áttörő mese-tömörítés, olyan szűkszavúság, amely mégsem kelt hiányt. Horváth Csaba és a Forte Társulat ezt a szűksavúságot bontja ki és ábrázolja saját színházi nyelvén keresztül. Gesztusokkal, mozdulatokkal emeli ki Ady humorát és éleslátását, lelki mélységeit és a korra jellemző társadalmi és szociográfiai sajátosságokat. Ezekben a történetekben a két legerősebb hang, a kortárs magyar valóság ábrázolása és a saját életéből feltoluló emlékek szubjektív színezetű önvallomásai. Ady ezen írásaiból szinte egész fiatalkorát rekonstruálni lehetne, különösen gyermekkorát és az iskolai éveket. Kora Magyarországának morális válsága is érzékenyen tükröződik novelláiban. Önmaga tudatosan vallotta „Hiszek abban, hogy az igazi zene, az igazi dal onnan száll, ahol már a halál a birtokos úr.” 

Az előadás Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott cimbalomművészének zenéjére épül, aki a kortárs zene, a jazz és a különböző népek népzenéinek ötvözetéből olyan egyéni és emelkedett hangzású muzsikát komponál, amely szerves alkotóeleme a készülő előadásnak. A színészek játéka és az élő zenei jelenlét a kortárs színház nyelvén kelti életre Ady Endre, a nagyközönség számára ismeretlen és sok titkot rejtő novelláit.

• Szereplők  FEHÉR LÁSZLÓ,  FÖLDEÁKI NÓRA,  KRISZTIK CSABA,  PALLAG MÁRTON,  RUDOLF SZONJA,  WIDDER KRISTÓF
• jelmeztervező  BENEDEK MARI
• szövegkönyv  FÖLDEÁKI NÓRA, H ORVÁTH CSABA
• zeneszerző  LUKÁCS MIKLÓS
• fény  PAYER FERENC
• zenész  LUKÁCS MIKLÓS  ORBÁN GYÖRGY  GYÁRFÁS ATTILA
• rendezőasszisztens  GARÁDI GRÉTA
• produkciós vezető  TRIFONOV DÓRA
• produkciós vezető a bemutatón  LÁPOSI RÉKA 
• rendező  HORVÁTH CSABA

(A Határvonalak fesztivál két előadása - Luxuría, Boldogtalanok - a 10. Színházi Olimpia programjának része.)