Táncos magyarok - A Magyar Állami Népi Együttes a gencsi pünkösdi programban

A Magyar Állami Népi Együttes Táncos magyarok című műsorát hozta el Gencsapátiba. Az előadás a magyar tánchagyomány kialakulásának és továbbélésének útját járja be. A keleti eredetű magyar nép ősi szájhagyományos kultúrája sok-sok új elemmel gazdagodva érte meg a huszadik századot. 

A nyugat felől érkező kulturális hatások mindig kreatívan vegyültek össze a helyi hagyományokkal. A történeti Magyarország területét jelentő Kárpát-medence egyes régióiban ezek a réges-régi divatokból származó táncok, dallamok még ma is élnek. Apáról fiúra szállva a paraszti szájhagyomány őrizte meg őket, mivel nálunk csak az ő közösségeik élhették túl a történelmi viharok pusztításait. A néprajzi gyűjtők (Vikár Béla, Kodály Zoltán és Bartók Béla) munkája nyomán kialakuló kép világossá tette, hogy ez a Kárpát-medencében felgyűjtött hagyományanyag az európai múlt tükre is egyben. Az első részben eredeti környezetében, korhű viseletekben idézzük fel történelmi táncainkat. A második részben a történeti leírásokból ismert táncok megváltozott, immár paraszti közegből viharzanak elénk, hogy a legújabb idők divatja szerint a városi fiatalok táncházaiban éledjenek újjá.

1. felvonás

TÖRTÉNELMI KÉPEK

Regölés

DALIÁS IDŐK

Udvari mulatság

„AZ JÓ HÍRÉRT, NÉVÉRT”

A fejedelem tánca

Hajdútánc

„MAGYARORSZÁG, ERDÉLY, HALLJ ÚJ HÍRT”

Kuruc dallamok tárogatón

„Pengjen sarkantyúja…”

Híres csárdásaink

Reformkori bál

  2. felvonás

A NÉPHAGYOMÁNY KINCSEI

Lánymulatság

Emlékek egy rábaközi búcsúból

Két pár

Pásztorbotoló és csapás

Magyar verbunk, lassú és friss csárdás

Kürti párosítók

A NÉPHAGYOMÁNY ÚJ ÉLETE

Dorombtánc

Táncházi képek

Bemutató: 2000. március 30., Erkel Színház