Auschwitz fölszabadítása óta 80 év telt el - de előbb bezárult a gettókapu, Szombathelyen is

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának évfordulója. Auschwitz fölszabadítása, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából január 27-én Sárváron rendeztek megemlékezést. 

Auschwitz fölszabadítása 1945 januárjában történt - a szombathelyi zsidóságot 1944 júliusában hurcolták el.

Szombathelyen hagyományosan július 4-én emlékezünk az elhurcoltakra: arra a több mint 3600 magyar zsidóra, akik közül nagyon kevesen tértek vissza. 

Az egykori szombathelyi gettó bejáratát ma már bronzinstalláció jelöli, 2014-ben avatták: Veres Gábor szobrászművész alkotása. "Bezárt, lelakatolt deszkakapu. Egy kislány szögre akasztott és örökre itt hagyott télikabátja. 1944 júliusában, amikor a gettó lakóit marhavagonokban elszállították, nem volt szükség rá.
1944-ben annak a háznak a helyén, amelynek falán az emlékművet elhelyezték, még egy másik épület állt. A városháza sem az utca másik oldalán volt, hanem 2-300 méterrel távolabb. 1944 májusában és júniusában itt volt annak a gettónak a kapuja, ahová a szombathelyi és a környékbeli zsidókat összegyűjtötték. A Vas megyei zsidóság túlnyomó többsége, több mint 3600 ember a haláltáborokban pusztult el" - írta az emlékműről Orbán Róbert.

Szemtől szemben - nem csak Szombathelyen.

Szemtől szemben címmel unikális kiállítás nyílt Szombathelyen 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulóján: az elpusztított zsidóság - a polgári Szombathely nélkülözhetetlen része, a polgárosodás motorja - mindennapjairól fönnmaradt felvételek nyomán - hiszen neves fotográfus-dinasztiák is működtek itt - Kelbert Krisztina történész tárta föl a szombathelyi zsidóság életét. Hangsúlyos szempont volt ez: a hiány helyén jelenjen meg az élet. 

Sosem látott képek az Irokéz Galériában.

Az Irokéz Galériában a múlt évben sosem - legalábbis nagyon ritkán - látott képekből nyílt kiállítás. Ki hitte volna, hogy Szász Endrének Auschwitz-sorozata is van? 

A Szombathelyi Zsidó Hitközség - amely nélkülözhetetlen részese Szombathely kulturális életének  - mindent megtesz azért, hogy a sorstalanság sorssá váljon. Kertész Imrére, az első Nobel-díjas magyar íróra így emlékeztünk. Átkelt, mintha tengeren.

És még valami: az Oscar-díjas Saul fia fantasztikus hangrengetegéért felelős hangmérnök, a film hangmestere, Zányi Tamás Szombathelyen tanult: amikor megkérdeztük, örömmel üdvözölte a szombathelyieket.